Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)
III. Szerves kémia
főleg azonban nitrobenzolból állítják elő un. redukcióval. Jellegzetes kellemetlen szagú, mérgező folyadék. Tisztán színtelen és szagtalan, levegő és fény hatására sötétedik. Szerves oldószerekben oldható, vizben alig, 184 C°-on forr. Savakkal jól kristályosodó sókat létesít; pl. sósavval CgH^N^* 1 * 03-* anilinhidroklorid alakban* r ... * Szén lepárlás» kátrány feldolgozás; Aromás vegyületek előállíthatók iparilag petróleumból, fő forrásuk azonban még mindig a szén, ahol mellóktérmékként keletkeznek a koksz és gáz gyártásakor. Közvetlenül vagy közvetve állíthatók elő a kőszén kátrányából vagy abból a gázból, amit a szón roncsoló desztillálásakor kapunk, kohászati koksz és tüzelő gáz mellett, A régebbi kokszolók még nem fogták fel a kátrányt, gázokat ós ammóniát, mig az ujabb készülékek már feldolgozzák ezeket a "melléktermékeket", A világító gázból benzol és toluol vonható ki, rokonaikkal"együtt, Ha a szenet kisehb hőmérsékleten /7oo 0 / desztillálják, főleg paraffinok és olefinek keletkeznek. A kisebb hőmérsékleten kapott kátrányban kevesebb aromás van, mint abban, ami nagyobb hőn /9oo-13oo 0 / keletkezik. Az aromások jó hőbirását már keletkezésük is jelzi, ha nem birnák jól a nagy hőfokot, nem lennének a kátrányban. A szón értéke megnő a desztillálással. Egy tonna bitumenem szénből, levegőtől mentesen, 9oo-lloo°-on desztillálva 55-68 liter kátrányt, 680 kg kokszot, 9 kg ammónium szulfátot, 311 nf gázt lehet kapni, A gázban sok metán ós hidrogén van, kis mennyiságben szóndioxid, ammónia, etilén, nitrogén, benzol, toluol ós más vegyületek is. Az aromás szénhidrogéneket nagy forráspontú petróleum párlattal nyeletik el a gázból. Elkülönítve a kátrányból,kaphatóhoz hasonló tulajdonságú "könnyű olaj" lesz belőlük. Kátrány; nehéz, viszkózus folyadék, bonyolult ós változó összetétellel. Szine a szabad széntől fekete, szaga kellemetlen. Alkatrészeit frakcionált desztillálással választják
