Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

- l5o el egymástól, az első lepárlást egy további követi, finomabb elválasztásokkal. Sok semleges anyag van benne, főleg aromás szónhidrogének /benzol, toluol,stb./, kisebb mennyiségben oxigéntartalmú vegyületek, savas tulajdonságokkal /fenol, krezolok/j sokkal kisebb mennyiségben bázisos, nitrogén tartalmú.anyag /pl. piridin/ különíthető el. A kőszón kátrányt külsőleg szokás alkalmazni a gyógyászatban ekcéma és más bőrbajok esetén, viszketés ós gyulladás ellen. Pa telítésre is alkalmazzák /vasúti talpfák/,, mert nagyon jól korhadásmentesit *. A kátrány desztiHálásakor az egyes párlatok felfogásakor a hőfok határok erősen változhatnak, aminek következtében a párlatok összetétele is más lehet. A szokásos főbb párlatok: viz ós könnyű olaj 21o°-ig benzol, toluol, xylolok, piridin, közép olaj /karból olaj/ 21o°-24o° fenol, krezol, naftalin nehéz olaj /kreozot olaj/ 24o-27o° naftalin, fenol, krézolok, naftol antracén olaj /zöld 27o° fölött antracén, fehantrón olaj/ A kát rány-desz ti Hálás maradéka a szurok. penolokf" Az aromás vegyületek gyűrűjében a hidroxil csoport fenolt hoz létre* Ha csak egy -OH van bennük, a fenol egyórtékü, ha több, többórtókü* Saj átságaikban teljesen eltérnek az alkoholtól, mivel a fenolos -OH savas tulajdonságú. A fenolos hidroxilban a hidrogén egy része disszociál. A fenol ós fenol-származékok a természetben is megtalálhatók, pl: keletkezik a szenek lepárlásakor*, a kátrányból állíthatók elő,stb* A fenolok általában igen reakcióképes vegyületek, mivel a OH-al helyettesitett benzol gyürü sokkal érzékenyebb vegyi behatásokra, mint a benzol