Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

nulmányozhatjukj 25o aminosavból épült fel. Láthatjuk tehát milyen bonyolult a szerkezete. A legegyszerűbb fehérjék oldódnak vizben, a legtöbb fehérje azonban nem* Sav vagy lug hatására melegen szétesnek, elbomlanak aminosavakra* Melegítve a fehérjék, mint a tojásfehérje, megkeményednek, megolvadnak, koaguIáinak* Fehérjék alkotják a hajat, körmöt, szarvat, szaru anyagokat, az izom húsos részét

# a tej kazeinjét, mely a sajt alapanyaga. Igen fontos fehérje az enyv* Ezt állati csontokból, porcokból, bőrökből állítják elő és eszerint kapunk csont-*- vagy bőrenyvet. Hideg vizben nem, forró vizben feloldható, kihűléskor megszilárdul. Igen jé ragasztószer^ de penészedésre nagyon hajlamos. Konzerváib*szerekkel aránylag könnyen stabilizálható. Zselatin

: nem egyéb, mint igen tiszta, szintelen, szagtalan enyv, melyet főleg étkezési célokra, kocsonyák kószitósóhez használnak. Ideális mikroorganizmus táptalaj é Zárt széniáncu vegyületek. a./ Aromás vegyületek* Azokat a vegyületeket, amelyekben a benzol nevü gyürü, illf annak származékai megtalálhatók, aromás szénhidrogéneknek, vagy benzolszármazékoknak nevezzük. A benzol képlete CgHg. Ez a bruttó képlet, mint általában a szer ves kémiában a

1 legtöbb összevont képlet, nem sokat mond. Jelölésére ezért a következő formákat szokták használni: a*/ W c./ d

f

/