Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

Az első képlet a teljes szerkezetet tünteti fel, ab,/ jelölés rövidített szimbólum, amely még kínaagsulyozza a kettőskötések helyét, a c./ jelölés a leggyakoribb és ha különös indok nincsen, ami az a./vagy b./ mellett szólia, mindig ezt használjuk. Ad./ formát akkor használjuk, ha a benzolgyürün helyettesítések is vannak ós lényeges, hogy a helyettesítések s pontos helyét is negadjuk a gyűri helyén. Bár mind a hat hely kémiailag teljesen egyforma, ha egynél több helyettesítést tartalnaz a.gyürü, - mint látni fogjuk - nem mindegy hová mennek a további vegyületcsoportok, A benzol képezi alapját minden aromás vegyületnek: mindegyikben egy, vagy több benzolgyürü található. Nevüket " onnan kapták, hogy ezeknek a vegyületeknek legtöbbje feltűnően szagos, ^aromás*

1

. A benzol szerkezeti képletében 3 kettőskötós van, ami erősen telítetlen jellegre mutatna} ezek a típusú kettős- . kötések azonban csak gyengén reakcióképesek* Snnek oka, hogy a benzolban lévő kettőskötéseket egyes kötések váltják -, stb* sorrendben. Az ilyen kettőskötóseket konjugált kettőskötéseknek nevezzük. A konjugált telítetlen vegyületek mindig stabilabbak, mint a nem konjugált ks11ö*V'51ésékkel • rsn 1 elkes:c-k, ezért a benzol nagyfokú telitetlensége ellenére is igen állandó, aránylag nehezen reagáló vegyület

f Néhány általános tulajdonság

: A benzol ós származókai sok vegyi átalakulásban teljesen ugy$ vagy hasonlóan viselkednek, mint az alifás vegyületek, azonban igen jellegzetes tulajdonságaik is vannak, melyek erősen megkülönböztetik őket a nyilt szénlincu vegyületektől. Salétromsav hatására közvetlenül nitio-vegyületek keletkeznek /nitrálás/.