Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

előfordulási helye e cukornád és r cukorrépa /!'.'-i:'- ?,o>, , melyekből ipari előállítása is történik. / cukorgy Irtás T-~ radéké a melasz, melyet mái nem érdemes eovább l iszti la"ni. Keményítő /amilum/: Sok szülőcukorból van felépített vegyül e*. tí'-ehér, por vagy darabos formában kerül foxgalombn• .Ildeg vizten odhatatlan /alkoholban, éterben is/ 5c-6c -c vízzel. elcsirizesecUk, sok vízzel forralva eltűnik, kihűléskor ujra megjelenik/. A szerves élővilágban igen fon os szerepet játszik, mert szinte az összes növényi és állati szénvegyület az élő szervezetben keményítőből képződik. A növény a kemónyitct kis szemcsék alakjában elraktározza a magvaiban /buza, rizs, stb.,/, vagy gumóiban és mikor szüksége van rá, megbontja, átalakítja előbb szőlőcukorrá és ugy használja fel. A keményítő tehát tártai ók-tápanyag, A már emiitett szőlőcukor előállításon kívül egyéb felhasználásai: ragasztószer /csiriz/ textiliparban, piperecikkek gyártása /púder, hintőpor/ stb. Burgonya, buza, kukorica és lizs-kemónyitőt különböztetünk meg aszerint, hogy miből állították elő. ízek között kisebb különbségek vannak, pl. alak, finomság, stb. Keményítőből képződik hevítés, vagy kisebb savmennyiség hatására a dextrin, mely fehér, vagy sárgás por, ugyanannyi vízzel mézszerű ragadós szirupot, szörpöt képez. Ez is jó ragasztószer, szövetek keményítősére ós kikészítésére használják fel. Cellulóz.: A növényi sejtfal rostanyaga. Legtöbb cellulózt tartalmazza a gyapot magjának szála, /paitut 9o , len ás kender kb. 80$/, míg a száraz fa kb. 55f:-ot. dízt a fenár szálas, rostos anyagot is szőlőou01 építi fel, mint a keményítőt, de kémiailag más módon és szert an az, hogy tulajdonságaiban olyan eltérőek; - vl ulóz vízben, híg lúgokban ós savakbann em oldódik és 1^lőle sokkal nehezebb visszakapni az őt felépítő glükózt. Igen fontos alapanyag, mert belőle készül a papir, püsJlyem, robbanóanyagok, ragasztószer ós lakk-alap nyagok.