Králik Iván: Kémiai alapismeretek (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 5. Budapest, 1961)

III. Szerves kémia

A legegyszerűbb szénhidrogén, a metán szerkezeti képlete tehát ezek szerint: H I H - C - H I H Itt a szór 4 vegyértékét az jelzi, hogy 4 vonal vezet hozzá. Mivel a H egy vegyértékű, ezért hozzá csak 1 vegyérték vonal vezet. Minden szerkezeti képletben két atomot összekötő egy-egy vonal közösen mindkét atom egy-egy vegyértékét jelzi. A metán H-jei mas elemekkel is jjielyettesithetők. i Ha a szén atomok között egyszeres kötés van, akkor a vegyület telitett

.- A C atomok között kettős vagy hármas kötést tartalmazó vegyületeket telítetlen vegyületeknek nevezzük. Pl.: H H \ / H H H-C-C-H ^ 0 = C

v H - C 2 C - H / V H H . H H etán etilén acetilén A szerkezeti képlet a vegyületben lévő atomok viszonylagos helyzetét jelenti. A szerkezeti képletben ezért a kapcsolódási sorrend a fontos. Jellemző példa erre az etilalkohol ós a metiléter esete, ahol kapcsolódási sorrendben az oxigén helyzete más, s ennek folytán a két vegyület sajátságai teljesen eltérőek egymástól.