Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

8/ A magyar papírkészítés 16 - 18« század A papir ismeretét az Anjouk; udvara hozta be. Első papiroklevelünk kel-te 1310» a pápai legátus a^lta ki > hazai kiboosátétöl számlázé első papir oki évelünk 1319irben kelt. A papir használata az 1320r30-as években kezd gyakoribb lenni. Elterjedése ez id^K után rohamos, bár még az 135Ö^es évek&en sem szümt meg t$l-, jesen a papir iránti /főleg romlékenysága miatt/ bizalmatlanság. I A magyar kancelláriák papirszüksógletüket kezdetben itáliait, majd délnémet,, osztrák, cseh, később lengvei területekről elégítették ki majd 200 éven keresztül. A hazai papírkészítés csak a 16. században indult meg, feltehetően lengyel paplrjcészi^ tők honosították meg nálunk e mesterséget. Az első magyarországi papirmalomra vonatkozó első hitel térdemlő adatunk sajnos nem meginduláséról, hanem pusztulásáról sztflr 1530-ban a lőqseí papirmalom leég. Bizonyosan fel-, tehetjíik; hogy e malom az 1520-as években kezdte meg működését. A mohácsi vész után a történelmi, helyzet nem kedvezett a papírkészítés elterjedésének

% s a viszonylag békésebb területen^Erdélyben gpültek a követkéz í. filmek. 1546 márc. 7 és 12. között indult meg a brassói papirmalom. Papir ja rövidesen elterjedteket év múlva már Heves-me-* gyében is használták. Következő malmunk a kelezav^ri veit, 1563-ban indult meg benne a papírkészítés* A malmot ífeltai Gáspár nyomdászunk alapította, két évi előkészület után. A nagyszebeni papirmalom létrejöttét viszont 20 éves próbálkozás előzte meg. STár 1555-ben tervbe vették felállítását, de csak 1573-ban épült fel, s kezdte meg működését. Ötödiknek megemlíthetjük a liptószentmihályi papirmalmot, amelyiknek pontos alapítási idejét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy a 16-17. század fordulóján létesült.