Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)

IV. Papir

7/ A paplrkéassitő mesterség 10-12 éires korában kezűt© tanulni e mesterséget az inas és kétbeti próbaidő után 4 évig tanult, amig gyakorlatból elsajátította a papírkészítés ismeretét. Bzután a mestered és legények elméletileg és gyakorlatilag megvizsgálták felkészültségét, s ba megfelelő volt, felszabadították. Az újdonsült legény azután vándorutnak indult

% hogy más, esetleg külföldi, papirmalmok (punkáját ie megismerje, A legény végleges felvétele előtt 2 hót jpFóbaidőt szolgált, és akár ő, akár a mester mondott föl, a felmondási idő szintén 2 hét volt* A vándorlás befejezése után amelyet hitelt érdemlően, a 18* századtól Írással igazolt - elkészíthette a mesterremeket

f Ha ezt a többi mester bírálata kielégítőnek találta, mesterré fogadták. Mivel azonban az önállósuláshoz tetemes tőke és szabad malom is kellett, s mindkettő kevés volt, rendszerint legényként dolgozott tovább. Ha mégis sikerült malomhoz jutnia, rendszerint bérlet formájában, akár ugy, hogy elvette egy papirkészitő özvegyét, akár pedig családja anyagi támogatásával, már inkább csak a papirmalom vezetésével foglalkozott. A nyersanyagbeszerzéssel, a legények munkájának irányításával, a papir elad&öával, a malom karbantartásával járó dolgokkal stb. Mivel többnyire bérlő volt, a malom tulajdonosától függött, így a malom karbantartásában, technikai fejlesztésében meg volt kötve a keze. Jogi függetlensége sem volt, rendszerint a földesúr, család, megye, város stb. joghatósága alá tartóz ott • A papirkészitők napi munkaideje általában 16 óra volt, 2 órás evésszünettel. Sgy évben átlagosan 25Ö napon dolgoztak, a többi részben ünnep, részben kényszerű malomállás volt. Munkabér : az inas bérezése megegyezés szerint törtónt: vagy ő fizetett a mesternek, vagy fordítva. A legény hetibért kapott, a kisegítők napibért. Az önálló mester évi jövedelme a malommeneteltől függött, általában az évi bruttó bevétel 10-20 %-& volt, mint haszon. A papirkészitőknek nem volt céhük, csak az un. társpoharas atyafiság, amelynek csak a malmon belüli nézeteltérések egyeztetésére volt joga, a szokások betartásán, a felszabadításon és a mesteravatáson kívül. Ennek ellenére megtaláljuk náluk a mesteremberi szokásokat a céhes élet ráhatásaként, annak kerete nélkül.