Bogdán István: A levéltári és könyvtári anyag alkotóelemei (Irat-és könyvkonzerváló tanfolyam jegyzetei 4. Budapest, 1961)
IV. Papir
B/ A papírkészítés kora l/'kinai-keletázsiai időszak A papir és készítésének feltalálása Caj Lun, Ho Ti császár magasrangu hivatalnokának nevéhez fűződik. 105*ben javaslatot nyújtott be a császárnak: a nehéz bambusztábla és a drága selyem helyett, a tervezetében leirt módon készült papírra Írjanak. A császár elfogadta a javaslatot és elrendelte végrehajtását. Caj Lun módszerét 150-ben Ca-Csu-yi javította, s az így kialakult gyakorlat 600 éven keresztül alig változott. A papir fokozatosan felváltotta az előző;íróanyagokat, és 500 körül már általánosan használták Kínában. Az akkor Kínához tartozó Koreán keresztül megismerték a japánok is, és 610 körül megkezdték készítését is. A kinai papírkészítés Nyersanyag : bambuszrost, eperfaháncs, kinafü, egyéb rostnövény, amelyhez kevés köt él-, háló-hulladékot és rongyot kevertek. Hostositás : áztatás, főzés /vegyi kezelés/ után zúzással /mechanikai kezelés/ mozsárban végezték. Lapképzés r a vizzel hígított pépet bambuszrost mer^tŐszitával nemezeitek, amelyet az ivek rakosása követett. Víztelenítés : deszkák között kŐsulyokkal sajtolták, majd levegőn vagy fűtött falon szárították. "Felületi kezelés : rfczskeményitŐ bevonattal. Színezés felületi festéssel : sáfránnyal sárga, berzsenyfával vörös papirt készítettek. 2/ arab időszak Kinai kereskedők révén a papír az araboknál is elterjedt, de készítése továbbra is a kínaiak titka maradt, mig azután 751bén két keletturkesztáni város háborúskodása során azt is mégis-