Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

IV. A hő hatása testekre

, v .a B^thatá^ A, eejenlet alakja is hasonlít a szilárd testeknél levehet v * V. /I +<?< t/ ér. p a konsfc, ahol v jelenti a gáz uj, megnevekedett térfogatát, v

Q az eredeti térfogatot és t a hőf okvál to zásb

tf cK a tágulási együtthatóval egyenlő és minden gázra nézve azonos

d Számértékre nézve I • = 5^... = 0,003663A számításoknál tehát sokkal könnyebb helyzetbea vagyunk, mint a szilárd testeknél, mert nem kell a táblázatokból az egyes gázokhoz tartozó .tágulási együtthatókat kikeresni^ valamennyi gáznál ugyanazzal- az c/. *fval szánoliiai;unk

%

. Az állandó térfogaton bekövetkező nyomásváltozás az eodig ismert képletek és megfon tolások alap

c

ián számitható, vagyis /l +o< t/ és v = konst. ahol p a hőmérsékletváltozás kcétkeztében beállott uj gáznyomással p^ az eredeti gáznyomás-al és t = a hőfokváltozással egyenlő. Az állandó térfogaton folyó muc.ka a gázok felhasználása során gyakoribb, mint az állandó nyomáson történő, A laboratóriumi restaurálás gázositó munkájánál is a legtöbb esetben a gázt zárt térbe, u

#

n

# gázositó szekrénybe vagy gázositó kamrába bocsátják, ahol azután hőfoka megváltozik,, A zárt térben a v állandó, a hőmérsékletváltozás miatt azonban a nyomás változik^ Ilyen jellegű munkák során nagyon fontos már előre tudni, mennyi lesz a várható legnagyobb gáznyomás, hogy a gázkamrák falát megfelelően méretezhessük és robbanásnak elejét vegyük., Pl, 1 atmoszféra nyomású 20°-os levegőt állandó térfogaton l56°-ra hevitettünk, Mennyi lesz a levegő nyomása az uj hőmérsékleten?