Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

II. A legegyszerűbb laboratóriumi műveletek és alapszabályok

egy nagyon gyakran alkalmazott tisstitási műveletnél, az átkrisfc

ályositásnál

# A tisatitésrc s.ánt ny-;.:s termékből és alkalmas Q-aószeréből - rendszerint vizbo.i ~ for:~>n teli tett oldatot kékítünk, kihűlés közben a csökkenő hőmérséklet fiüátt az oldószer e

gyre kevesebb szilárd anyagot tud oldatban tartani, végül teltes kihűlés után már csak annyit, amennyi a szobahőmérséklethez /20

0

/ tartozó telítettségnek megfelelj Kihűlés közben tehát az .. ^yágnak egy része igen nagy tisztaságban kiválik, kikristályosodik. Többszöri feloldással és átkristályositással analitikai " s z tasá g u vegysz erek ^y e rbé '?•<:. k„, Pl: 5üO gr nyers szennyezett káli-salétromból /KtíOj/ át^istály ősit ássál" tiszta terméket kívánunk nyerni. Kérdés, milyen töménységű, forró oldatot kell készítenünk, hogy az telitett legyen ^

s mennyi tiszta .anyag fog tíhtílés után ktválfti. A kémiai tábláitokból láthatóan a káli salát romnak igen 3ó oldószere a viz, A telítettség a hőmérséklettől erősen függ, ***t ugyancsak a segéd táblázat adata alapján 100 gr viz 100°-on 2-1-7 gr kálisalétromot 100 gr M 20°~on *1 gi ^

é

Pes oldatban tartani

0 Kihűlés közben tehát a telitett vizes Alisaiét romos oldatból jelentós mn-.yi ség fog tisztán kiválni, eladatunk szerint $00 gr sót ki i ánunk átkristály ositással meg^az ti tani. A táblázat adata szerint a fiz forráshőmérsékletén ^bez valamivel több, mint 200 gr vizre van szükségünk: pontont 100 gr viz 100

c

«on felold 2*7 EP? káli.salétromot JKJ_ . ,2.C0°, ' Kihűlés után a 200 gr vizben ?0°~on ugyancsak az oldhafc

'sági táblázat adata alapján 2 r. $1 ~ 62 gr kálisó maradhat ólában, A különbözet 300 - 62 438 gr tisztított kálisalátrom