Králik István: Laboratóriumi és fizikai alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 3. Budapest, 1960)

II. A legegyszerűbb laboratóriumi műveletek és alapszabályok

firmájában szilárdon kikristályosodik. Egyszeri átkristályositással tehát 500 gr nyers sóból kálisalétrom esetében maximum 4-38 gr tiszta termék nyerhető* •JI /.pl t és * Ugyancsak gykran alkal maz0 tt tisztitási módszer, mellyel oldatokat szilárd mechanikai szennyezodésektől lehet megtisztitani. Ha ilyen oldatokat rázkó5ásmentes helyen nyugodtan állni hagyunk, a szennyeződések na.gy része leülepedik és az odat tisztája az edény alján összegyűlt iszapról loönthető, Ez az eljárás természetesen az álért eredmény sze mp-ot jábf 1 össze sem hasonlitható a kristályosítás folyama táv al , rhol az anyag kémiai szennyeződéseitől is megszabadul a kj.kristály osedás során. Az ülepités ezzel szemben mindig csak arra lesz jj

s hogy oldatunkat a durva sz ennye— ződésektől szabadítsa meg. Szűrés Ha a lebegő szilárd szeo. ry eződé sek olyan finom eloszlásúak, hogy ülepítéssel nem választhatók el, a szűrés műveletéhez foly amodunk* Lényege, hogy nagyon finom szemcséjű és nagy felületű u.n. szűrőrétegen engedik átfolyni az oldatot, A szűrő felületen fennakadnak a lebegő szilárd szennyeződések és így tiszta oldatok nyerhetők, k szűrés is ísflík fizikai tisztitasi módszer, az oldott szennyeződésektől nem tudja megszabadítani az oldatokat, tehát nem hasonlítható a kristályosításhoz, A lab ratóriumokban leggyakrabban szürőfelulet \agy szűrőréteg céljára alkalmazott anyagok a papír, vatta, azbeszt, zsugorított üveg, mázatlan porcellán, homok, koagyag és a különböző textilszövetek„ Leggyakrabban a zsugorított üveget és a por^.eilánszürőket alkalmazzák.. Sokoldalúságuk széleskörű felhasználásukat tette iehotőv-j > igen nagy előnyük, hogy sav és lugállók, a hőkezelést jól birják és ma már a legkülönbözőbb