Tombor Tibor: Könyvtári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 2. Budapest, 1960)
szerint csoportokat alakítunk. A rendszerező elhelyezés gyakorlatilag hézagos elhelyezést jelent, u.i, minden csoport végén helyet kell hagynunk a szaporulatnak, Ellentéte a 2 # / Mechanikus elhelyezé s: a raktározásnak az a módja, amikor a müvek tartalmi, nyelvi stb, megoszlásától függetlenül, csak a helykihasználásra, a tárolás gazdaságosságára vagyunk tekintettel,, 1,/ Rendszerező elhelyezé sek; aa./ B etűrendes: a müveket a szerzők betűrendjében, szerző hiján a cim kezdőszavának betűrendjében helyezzük el a raktárban. Egyedül a szépirodalmi müvek raktározására alkalmas, de kizárólag kisebb könyvtárak esetében, bb«/ Időr end i : a tárolt anyagot a megjelenési évek szerinti csoportosításban rendezi. Főleg különgyüjtemények, muzeális ^y.ag tárolására jó. cc,/ Földrajzi: az anyagot lényegileg országonként, ^agy kisebb államigazgatási, területi egységek /megyék, járások, v árosok/ sorrendjében tartja nyilván, • dd,/ Ny elv szerinti : vegyes-lakosságú terület eken alkalmazzák leginkább, ee */ Sz akrend s zerinti: A jellegzetessége, hogy a köptek tartalom szerint kerülnek egymás mellé, A szakrendi elhely ezésnél a könyvek annak a könyvtári osztályozási rendszernek az osztályai és alcsoportjai szerint kerüljek a polcokra, amelyeket a könyvtár alkalmaz. 11./ Sza kjelzet és raktári jelzet. A könyvet a s 2akre a< 3i elhelyezés biztosítása érdekében megfelelő jelzettel látduk el, közérthetően, hogy a könyvraktár könnyen kezelhető legyen. A könyvek helyét a polcokon raktári jelzetük határozza meg. ^ z a hely szám magában foglalja a szakrendi jelzetet, azaz a könyvállomány ama osztályának szakjelzeté/t, amelyben a könyv elhelyezést ^ e r, továbbá azt a se,>,bdj<~Izetefc, amely meghatározza sorrendjét az 0s 2tályban.
