Tombor Tibor: Könyvtári alapismeretek (Irat- és könyvkonzervátor tanfolyam jegyzetei 2. Budapest, 1960)

392/1900. Raktári jelzet tehát a mü raktári helyének jelképe. Más elnevezése: raktári szám, helyszáai, A raktári jelzet lehet: lé egyé ni. ha egyetlen könyvre érvényes, ill. egyetlen müvet jelöl, 2* csoportos

f ha több könyvre /műre/ is érvényes, r.mely az illető szakcsoportba tartozik, A polchoz valp viszonyát tekintve: a, helyhez kötött, rögzített, ez esetben megadja a könyv abszolút helyét a raktárban, D

« m

ozgó, helyhez nem kötött* a könyv helyét a többi . könyvhöz viszonyítva adja meg. Alakját tekintve: I; egyszerű: csak szám vagy csak betű, II, összetett: betű vagy szám kaposolata, 2

V

./ ii

iechanikus elhelyezések. aa

#/ Helyhez kpto tt

: A könyvek meghatározott raktári helyhez tapadnak, /Jelzetadás technikája pl, : Aa/lJ, vagyis A=állvány, a=polc, 13~könyv helye a polcon./ bb,/ Lelt;á

ri szám szeri, n

t i. A könyveket a polcokon a leltári növedéknapló számainak megfelelj sorrendben helyezzük el, cc./ k

éretsz éri

nti /

napság rendi/ zá

rtsoro

s, A könyv függőleges méretéből /formátum/ indul ki: rét nagyság a /rét alak ja/ szerint különválasztja az anyágo t, minden szakcsopor tositás nélkül. Az anyagot érkezésük sorrendjében állítják fel a könyvraktár poloai Rétnagyságon belül látjuk cl egytől végtelenig nenő számsorral, illetve annak egy-egy sorszámával, £ ftj?gő}.eges méret s zcrirti nagy-ságcsoport általában három szokott lenni: 0'»tól /elvileg/ - 2/ cm-ig. » 8° /nyolcadrét/ 2? cm-től 35 cm-ig - 4° /negyedrét/ 35 cm-nél nagyobb méretű anyag = 2° /kettedrét/