Székely Vera: A központi államigazgatás tisztségviselői a dualizmus korában 1. rész : Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium (Forrástudományi segédletek 1. Budapest, 1979)

ELŐSZÓ

Az összeállítás valamennyi adatát - 1916-ig - a Kalendáriumból vettük át, az 1917-1918-as anyagot a Magyarország Tiszti Címés Névtára alapján állítottuk össze. Kivételt csak a Honvédelmi Minisztérium képez, tekintve, hogy a katonai ügyosztályok anyagát 1916-tól már a Tiszti Cím- és Névtár sem közölte. Még a Honvédség Névkönyvéből

1 is csak az egyes rangfokozatok szerinti névsor alapján volt rekonstruálható a Honvédelmi Minisztérium személyi állománya 1916-ban és 1917-ben. Mivel 1918-ban már a Honvédség Névkönyve sem jelent meg, a HM 1918. évi tiszti címtára töredékes, csak a Tiszti Cím- és Névtárban közzétett polgári ügyosztályok tisztviselőinek névsorát tartalmazza, s a számvevőségek létszámkimutatásából is hiányzik az 1918-as esztendő. Ettől az egyetlen esettől eltekintve a Magyarország Tiszti Cím- és Névtárát, a Honvédség Névkönyvét, s ha voltak, a feldolgozásokat csak az adatok ellenőrzésére használtuk fel. A Honvédelmi Minisztérium szervezetére vonatkozó adatok 1867-től feldolgozásokból

2 ellenőrizhetők, a személyi állomány pedig 1872—1917-ig a Honvédség Névkönyvéből. A katonai sematizmus évenként ismerteti a honvédség szervezetét és a tisztikart; a minisztériumot, a polgári alkalmazottakat, az állandóan beosztott és az ideiglenesen vezényelt tiszteket. Az ügycsoportokra és ügyosztályokra, Ül. annak vezetőinek beosztására vonatkozó adatokat Spáczay Hedvig a Levéltári Szemle 1972. 2. számában megjelent ,A Honvédelmi Minisztérium szervezete és hatásköre 1867—1918-ig" c. tanulmánya és Bartha József a Hadtörténelmi Levéltár segédhivatala egykori főigazgatójának ,,A m. kir. Honvédelmi Minisztérium szervezeti változásairól és ügyforgalmáról 1867-1921"

3 készült összeállítása alapján ellenőriztük. Ez az összehasonlítás egyben a Kalendárium hitelesítésének is tekinthető s ez kiváltképp fontos, mert ilyen forráskritikai összevetésre a többi szakminisztériumnál nincs mód. E forrásfajták közül a feldolgozások forráskritikai szempontból kevésbé érdekesek számunkra, mint a Magyarország Tiszti Cím- és Névtára, vagy a Honvédség Névkönyve, elsősorban azért, mert rang- és névjegyzéket egyik sem tartalmaz. Gondos összevetés után megállapítható, hogy az általunk használt források adataiban eltérések kétségtelenül megfigyelhetők, de ezek az adatszolgáltatás lezárásának különböző időpontjaiból adódnak. Szórványos esetektől eltekintve a tisztségviselők névsora a három sematizmusban azonos, csak az előléptetések és áthelyezések 1—1 1/2 éves eltolódása fordul elő. Számottevő eltérés a Honvédelmi Minisztérium katonai ügyosztályainál és a számvevőségeknél tapasztalható, mert a rövid távra vezényelt tisztek, kezelőtisztek, törzsőrmesterek zöme itt teljesített szolgálatot. A szerkesztési időpontok változó volta miatt valamely név megjelenésének vagy eltűnésének időpontja különbözhet és különbözik is, de jelentősebb ellentmondásokkal, nevek kimaradásával vagy szerepeltetésével alig találkoztunk. Ezeknek az összevetéseknek a lehetősége mégis lényeges, mert összeállításunk - többek között - abban is különbözik a többi egykorú sematizmustól, hogy a szervezeti részt elhagyva csak a tisztviselők hivatali rangfokozatát és szolgálati éveit közli összevont formában. A szerkesztés alapelve a rangfokozatok és ezen belül az egyes rangfokozatokban eltöltött szolgálati évek rendje a legmagasabb, a miniszteri rangtól lefelé a fogalmazó gyakornokig. A fogalmazói kar után ugyanebben a rendszerben közöljük a minisztériumba beosztott orvosok, mérnökök és más műszakiak, a Honvédelmi Minisztériumnál pl. a mérnökkari tisztek, a hadbírói és honvédorvosi kar, a Pénzügyminisztériumnál a pénzügyőrök és a bányafelügyelők névsorát. A Honvédelmi Minisztérium címtárában a fogalmazói karon belül külön közöljük a katonai ügyosztályokra beosztott és a vezényelt tisztek névsorát. A katonai rangokat a tábornoki kartól a hadnagyokig követjük, az egyes rangfokozatokban eltöltött szolgálati évek rendjében. A segédhivatalok és az igen nagy létszámú számvevőségek hivatalnokainak névszerinti felsorolásától elsősorban terjedelmi okokból el kell tekintenünk, s most csupán az összefoglaló létszámtáblázatokon szerepelnek. A saját számításaink alapján évenként részletezett táblázatokon bemutatjuk a minisztériumok létszámának alakulását, de a létszám és az arányok analitikus képe úgy a fogalmazói karra, mint a segédhivatalok tisztviselőire és a számvevőségekre vonatkozóan csak az összminisztérium tiszti címtárának elkészítése után tekinthető át majd teljes egészében. A kiegyezés után 10—15 évig az államapparátus szervezetileg és személyileg még állandó mozgásban volt, ami a kialakulatlanság és az új hivatalok berendezkedésének tüneteit jelzi. A segédhivatalok és a számvevőségek személyi állománya 186 7-től állandóbb képet mutat, mint a fogalmazói karé, de Tisza Kálmán kormányzata alatt már a fogalmazói kar összetétele is megállapodottabb. Az államigazgatás személyi vizsgálata persze nem korlátozódhat csak a létszámviszonyok elemzésére. De egy a múltba visszanyúló és az elkövetkezendő korszakot is meghatározó ötvenéves időszak államhivatalnokai személyiségének, politikai és családi kapcsolatainak elemzése sokatmondó lehet éppen a korszak kétarcúsága miatt. Az előző korszak kormányszékeivel, a dicasteriumokkal való személyi kontinuitás a minisztériumok személyi állományában elég nagy mértékben kimutatható. A Honvédelmi Minisztériumban ez a személyi folytonosság másképpen alakult mert mindössze 2 tanácsost, 2 titoknokot, 2 fogalmazót, 2 járulnokot, és 1 irodatisztet helyeztek át a Helytartótanácstól; az udvari Kancellária tisztviselői közül pedig egyet sem. De a személyi folytonosság előremutató és ugyanolyan lényeges az elkövetkezendő 25 év történetében is, amelyben olyannyira meghatározó szerepet játszott. 1920 után számos olyan személlyel találkozunk, aki a dualizmuskori államapparátusban kezdte pályafutását, és szép számban vannak olyan családok, amelyeknek egyes tagjait 1918 előtt és 1920 után egyaránt megtaláljuk az államigazgatásban. Az egyes személyekig lebontott folytonosság, a politikai és családi összefonódások kimutatása itt lehetetlen, most csupán arra a megállapításra szorítkozhatunk, hogy 1867 előtt és 1920 után is ugyanaz a történelmi osztály, sok esetben ugyanazok a családok - csak az arányok tolódtak el talán - tartották kézben és irányították az államapparátus központi mechanizmusát. A Horthy korszakban a hadügy- majd a honvédelmi miniszterek 25%-a, számos vezérkari tiszt, vagy éppen a vezérkar főnöke már 1918 előtt is a HM-ben teljesített szolgálatot. Ezek a személyi kapcsolatok fűzték Össze az 1918.október 31-én megszűnt, ill. átalakult M. kir. Honvédelmi Minisztériumot az 1919. aug. 9-én más keretek között ismét megalakult Hadügyminisztériummal. A szervezeti felépítést és annak változásait, ha áttételesen is, bizonyos mértékig érintjük, s ha csak körvonalaiban is, de kirajzolódik a minisztériumok főosztályainak (ügycsoportjainak) és ügyosztályainak rendszere. 1 A HM hivatalos kiadása A HM elnöki osztálya rendszeresen kiadta az osztályvezető által összeállított „A m. kir. Honvédelmi Minisztérium működése" c. kötetet 3 MOL. Yl, 1226:450