Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

8,6%-át jelentették (49,0 millió forint). Az Országos Takarékpénztár eszközeinek túlnyomó részét a Nemzeti Banknál helyezte el, ezáltal lehetővé téve, hogy a magánosoktól származó betétállomány túlnyomó hányada is a tervgazdálkodás céljainak megfelelően kerüljön gyümölcsöztetésre. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet elsősorban a szövetkezetek, valamint a kistermelő gazdaságok, tehát a mezőgazdaság és a kisipar hitelellátására hivatott. A november végéről rendelkezésre álló hozzávetőleges állományadatok szerint az Országos Szövetkezeti Hitelintézet kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek kihelyezési állománya 348 millió forintot tett ki. Ebből az öszszegből a földmívesszövetkezetek 39,4%-kal, a dolgozó parasztok pedig 35,4%-kal részesedtek. A hosszúlejáratú hitelek egyedüli formája az 1949. év folyamán a beruházási hitelek voltak. E beruházási hiteleket a gyáripari, bányászati és közlekedési beruházások céljaira a Beruházási Bank folyósítja. Az egyéb (mezőgazdasági, kisipari, kereskedelmi stb.) beruházások közül a Beruházási Bank azokat bonyolítja le, amelyek állami vagy közületi vállalatok, illetőleg intézmények céljaira szolgálnak. Közvetlenül a kistermelők, valamint a szövetkezetek céljait szolgáló mezőgazdasági, kisipari, kereskedelmi stb. beruházások lebonyolítása az Országos Szövetkezeti Hitelintézet feladata, amely erre a célra a Beruházási Bank által rendelkezésre bocsátott eszközöket használja fel. A hároméves terv beruházásainál eleinte még nem érvényesültek teljes mértékben a tervszerűség szempontjai. így a Beruházási Bank sokszor a Tervhivatal által megjelölt célokra a pillanatnyilag felmerült szükségletnek megfelelően eszközölt folyósításokat. 1949. július l-jétől kezdve azonban a TervIn vatal negyedévre előre állapítja meg beruházási egységenként a beruházások évi hitelkerete terhére felhasználható összegeket. A Tervhivatal által elkészített és a Népgazdasági Tanács által jóváhagyott negyedévi beruházási ütemterv alapján a havi előirányzatokat a beruházási juttatást élvező számlatulajdonosok készítik el és küldik meg előjegyzés végett a Beruházási Banknak. A számlatulajdonosok által készített havi előirányzattól a Beruházási Bank eltéréseket engedélyezhet, de csakis a negyedéves ütemterv keretén belül. Ha valamely számlatulajdonos a negyedéves ütemtervben a megadottnál nagyobb összeget kíván felhasználni, úgy ehhez a Tervhivatal előzetes engedélye szükséges. A Beruházási Bank által - akár közvetlenül, akár az Országos Szövetkezeti Hitelintézet útján - rendelkezésre bocsátott összegek két nagy csoportra oszthatók, aszerint, hogy azok vissza nem fizetendő tőkejuttatások vagy pedig visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott folyósítások. A Népgazdasági Tanács augusztus 14-én kelt határozata értelmében a közületek részére nyújtott különböző juttatások közül a visszafizetés kötelezettsége nélkül nyújtott hiteleknek a visszafizetési kötelezettség mellett nyújtottaktól való megkülönböztetése céljából a visszafizetési kötelezettség mellett adott juttatásokat „hitel" helyett „kölcsön" elnevezéssel különböztetik meg. Ugyanez a határozat elrendelte, hogy a visszafizetés kötelezettsége mellett tervberuházásokra és egyéb nemzetgazdaságilag beruházásoknak nem tekinthető beszerzésekre (pl. fel-