Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

újítás) hosszúlejárattal nyújtott kölcsönöket ezentúl a Beruházási Bank útján bank-kölcsön formájában, a fizetési és kamatfeltételek pontos megállapítása mellett lehet nyújtani. Ezt megelőzően a Beruházási Bank által nyújtott juttatásokat különböző rendszerben és elnevezés alatt folyósították. A Népgazdasági Tanács augusztus 14-i határozata éppen ezért elrendelte, hogy az Országos Tervhivatal visszamenőleg vegye felülvizsgálat alá az eddigi juttatásokat és közülük azokat, amelyek természetüknél fogva visszafizetési kötelezettség terhe alatt kerültek folyósításra, alakítsa át beruházási kölcsönökké, még ha a visszafizetési kötelezettség kifejezetten kikötve nem is volt. Az állami vállalatoknál 1949. december 31-ig befejezett beruházásra és felújításra a Beruházási Banktól felvett hitelek elszámolásáról a Minisztertanács november 19-i 4324/1949. MT sz. rendelete, valamint ennek december 4-i 300 200/1949. v. h. PM. sz. végrehajtási utasítása intézkedett. Beruházási kölcsönben, vagyis visszatérítési kötelezettség mellett adott juttatásban részesülnek az olyan vállalatok, amelyekben az állam érdekeltsége az 50%-ot nem éri el, míg ezzel szemben az állami vállalatok beruházásaira szolgáló folyósítások általában végleges juttatások formájában történnek. A beruházási kölcsönben részesülők körébe tartoznak a december végi államosítások időpontjáig a külföldi iparvállalatok is. A vegyes (magyar-szovjet) vállalatok általában az 50%-on aluli állami érdekeltségű vállalatokkal azonos elbírálás alá esnek, vagyis beruházási kölcsönben részesülnek. Indokolt esetben a Pénzügyminiszter engedélyezheti állami (50%-on felüli) vállalat részére beruházási kölcsön, és állami érdekeltségű (50%-on aluli) vállalat részére tervhitel folyósítását. A Népgazdasági Tanács november 8-i (317. sz.) határozata előírja, hogy a beruházási kölcsönök törlesztési idejét a kedvezményezettek egyes csoportjaira kölcsöntípusonként kell megállapítani. Produktív beruházásoknál figyelembe kell venni, hogy a létesítmény mennyi idő alatt és milyen mértékű hasznot hajt. A nem produktív beruházásoknál a törlesztési idő megállapítását a kedvezményezett teherbíró képességéhez kell szabni. A beruházási kölcsönök kamata az említett határozat értelmében az 50%-ót el nem érő állami vállalatoknál évi 4%. A Beruházási Bank a beruházási kölcsönök folyósításához szükséges összeget abban az esetben, ha a kölcsön nemzetgazdaságilag beruházásnak minősülő beszerzésre szolgál, a beruházási tervkeretből meríti, egyébként pedig a költségvetés beruházási tervkereten kívüli tételének terhére kell a szükséges eszközöket rendelkezésre bocsátani. A beruházásoknak a Beruházási Bank által történő ellenőrzését a Gazdasági Főtanácsnak még az 1948. év folyamán hozott határozatai részletesen szabályozták. A Népgazdasági Tanács augusztus 14-i 60. sz. határozata előírta, hogy a számlatulajdonosok felügyeleti hatóságukon keresztül a Tervhivatal felé is igazolni kötelesek a negyedévi beruházási maradványok, illetve lemaradások műszaki és pénzügyi okait. Ennek ellenére a beruházási terv végrehajtásában többször előfordultak számottevő késedelmek főleg az építési beruházásoknál. A Beruházási Bank ennélfogva 1949 szeptemberében a közületi építkezések számszaki ellenőrzésén kívül átvette az építési szerződések