Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

és az Országos Tervhivatallal egyetértésben elrendelheti, hogy általában a „D" típusú községi vállalatok és a kisipar körét meghaladó egyéb („C" típusú) községi vállalatok tekintetében a nemzeti vállalatoknál alkalmazott rendszer már 1950. évben is életbeléptethető legyen. 5. Számvitel, mérleg. Figyelemmel arra, hogy a községi vállalatok nagyrésze a kisipar körét nem haladja meg, az NT felkéri az illetékes szakminisztériumokat és a Belügyminisztériumot, hogy a különféle szakmákba tartozó községi vállalatok számvitelének kérdését vegyék számba és a pénzügymiminiszterrel egyetértve külön előterjesztésben tegyenek javaslatot az NT felé. Az NT a kisipari jellegű vállalatok számvitelének megszervezésénél irányadó szempontként azt szögezi le, hogy a kisipari üzemek ne legyenek kettős könyvvitel vezetésére kötelezettek. Az ilyen községi vállalatok csak néhány nyilvántartásszerű jelentés mintát töltsenek ki és ezen túlmenően csak leegyszerűsített formájú leltárt és mérleget készítsenek. Az NT megvizsgálandónak tartja azt a kérdést, hogy milyen módon lehetne a kisipari üzemek leltárai, heti vagy havi jelentései alapján azok könyvelését összevontan, esetleg bérkönyvelés útján elkészíttetni. A kisipar körét meghaladó, tehát gyáripari jellegű községi vállalatokra az általános és a szakmai számlakeretekre és a vállalati mérlegre vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni. A kisebb üzemekre az illetékes szakminisztériumok és a belügyminiszter készítsen javaslatot a PM illetékes osztálya felé, a szakmai számlakeretek által körülírt könyvelési rendszer esetleg szükségessé váló leegyszerűsítésére. V. Ütemezés, hatálybaléptetés, átmeneti intézkedések. A jelen határozatban foglalt rendelkezések a következő ütemezés szerint léptetendők életbe: 1. Az I. és II. részben foglaltak (a pénzügyi előirányzat elkészítésének kötelezettsége és a pénzügyi előirányzatok felülvizsgálatának és jóváhagyásának rendszere) a határozat elfogadása után azonnal hatályba lépnek. 2. A III. részben foglaltak, tehát a vállalati típusok kialakítását a pénzgazdálkodás vonalán olyan mértékben és ütemben kell elvégezni, mint amilyen mértékben az egyes minisztériumok vállalataikat a fentieknek megfelelően kategóriákba osztják. Az új pénzgazdálkodási rendszer attól az időponttól kezdődik, amikor a vállalatok a kisipari, illetve kereskedelmi központokhoz vagy ennek megfelelően szervekhez kerülnek a közvetlen szakirányítás vonalán. 3. A IV. részt illetően, tehát a községi vállalatoknál, a megszervezésig, illetve a megyei tanácsok és az ahhoz kapcsolt szervek felállításáig a 816/15/ 1949. GF számú határozatban foglaltak az irányadók. Irányt kell azonban venni arra, hogy 1950. második felétől kezdve már a jelen határozatban körvonalazott új pénzgazdálkodási rendszer lépjen életbe. A községi vállalatok beruházásaira és felújításaira vonatkozó IV/4. pontban foglalt előírások 1950. január hó l-jétől kezdve léptetendők életbe. Indokolás ad I. A javaslat tulajdonképpen az eddig több mint másfél év óta követett gyakorlatot kívánja legalizálni. A vállalatok ez ideig is készítettek negyedéves, üzemgazdasági, összes bevételeikre és kiadásaikra kiterjedő operatív pénzügyi előirányzatot, amelyet az ÜPB véleménye alapján a pénzügyminiszter ha-