Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

hogy a módosítással kapcsolatos hiteligény abba a keretbe belefér, amelyet a Megyei Tanács szervei által közvetlenül irányított községi vállalatok céljaira megállapítottak. d) Központi (miniszteriális) engedély nélkül a PM megyei szerve a pénzügyi előirányzatot akkor is megváltoztathatja, ha ezáltal a vállalat nyereségében, vagy veszteségében előálló változás a községi jóváhagyott költségvetésnek a feleslegre, vagy hiányra vonatkozó részét végeredményben nem befolyásolja. Mindenfajta olyan előirányzat módosítás, amely a község hiányának vagy feleslegének változtatását eredményezi, csak a Pénzügyminisztérium költségvetési osztályának hozzájárulásával hajtható végre. A Megyei Pénzügyi Bizottság megszervezése a pénzügyminiszter feladata; az MPB elnöke a Pénzügyminisztérium megyei szervének képviselője; egy tagját az MNB megyei intézetének, a szakminisztérium és az OT megyei szervének, valamint a Belügyminisztérium megyei szervének egy-egy képviselője adja. A Megyei Pénzügyi Bizottság titkársági teendőit a PM megyei szerveinél létesítendő költségvetési osztályon belül felállítandó csoport - esetleg megbízott előadó - látja el. A jóváhagyott pénzügyi előirányzat betartását az MNB megyei intézetének hitelügyi osztálya ellenőrzi. A községi vállalatok általában „C" típusú állami vállalatoknak tekintendők. A pénzügyminiszter elrendelheti, hogy a Nagy-Budapest vagy vidéki nagy városok területén telephellyel bíró és nagyobb méretű községi vállalatok tekintetében a pénzügyi előirányzatok egyeztetését, jóváhagyását és ellenőrzését ne az MPB, hanem közvetlenül a VPB fogja össze. Az ilyen községi vállalatok „D" típusú állami vállalatoknak tekintendők. A községi vállalatoknak a „D" kategóriába történő beosztása nem változtat azon, hogy ezek a vállalatok a nyereségelvonás és állami támogatás, valamint a tőkejuttatás és tőkeelvonás tekintetében a községek, illetve az önkormányzatok költségvetésével állnak szemben. 2. A pénzgazdálkodás központi irányítása és ellenőrzése. A községi vállalati pénzgazdálkodás központi irányítása az irányelvek kidolgozására, a vállalati típusonként felállítandó előirányzati minták és összesítő jegyzékek kiadására terjed ki. A miniszteriális központi ellenőrzés a községi vállalatok pénzügyi előirányzatait illetően csak a szakmánként és megyei körzetenként összesített adatokkal foglalkozik. Az MPB véleményezése alapján a PM helyi szervei által jóváhagyott pénzügyi előirányzatokra vonatkozó és a pénzügyminisztériumba küldendő értesítés, abban az esetben, ha a jóváhagyások a globálisan megállapított kereteken belül maradtak, tisztán statisztikai célokat szolgál. Abban az esetben, ha a pénzügyminisztérium megyei szerve által jóváhagyandó pénzügyi előirányzat a megállapított globális keretekbe nem fér bele, a megyei szerv köteles az előirányzatot, illetve az előirányzatokat összesítve, a globális keretek módosítása végett a VPB elé terjeszteni. A VPB javaslata alapján a globális kereteket a PM a szükséghez képest módosítja és az előirányzatokat jóváhagyás végett a Pénzügyminisztérium megyei szervének küldi meg.