Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

rinti kategóriába történő besorolását 1949. december hó 15-ig hajtsák végre; egyben utasítja a VPB-t, hogy a besorolásnak megfelelően állapítsa meg az egyes kategóriába tartozó vállalatok jegyzékét. Az NT megállapítása szerint irányt kell venni arra, hogy a vállalatoknak az előbbi kategóriába történő besorolásánál tartsák szem előtt a tervkötelezettség szempontjából az OT által a 371/40/1949. OT sz. rendelettel történt csoportbeosztást. Ennek megfelelően az „A" kategóriába lehetőség szerint a tervkötelezett I. vállalatokat kell besorolni, a „B" kategóriába pedig a tervkötelezett II., illetve tervkötelezet III. vállalatokat. IV. A községi vállalatok pénzgazdálkodásának szervezési kérdései. Az NT megállapítja, hogy a községi vállalatok pénzgazdálkodását szabályozó 816/15/1949. GF sz. határozat, amely még az év elején hozatott és így nem lehetett figyelemmel olyan mértékben a decentralizálásra, amilyen mértékben azt azóta az új alkotmány előtérbe állította, módosításra és kiegészítésre szorul, amelynek irányelveit az alábbiakban állapítja meg: 1. Pénzügyi előirányzat. A községi vállalatok pénzgazdálkodásának rendezésénél az az alapvető szempont, hogy a vállalatok ügyeivel részletesen a megyei tanácsok szervei foglalkoznak. Ennek megfelelően a pénzügyi előirányzat készítése, jóváhagyása és ellenőrzése a következőképpen történik: A pénzügyi előirányzatot a községi vállalat készíti el és azt a községi elöljárósághoz nyújtja be. Kisebb vállalatoknál, ahol arra a község megfelelően fel van készülve, a községi elöljáróság segítséget köteles nyújtani az előirányzat elkészítéséhez. A községi elöljáróság a pénzügyi előirányzatot - annak esetleges módosítása után - észrevételeivel ellátva, továbbítja a megyei tanács illetékes szakmai (ipari, kereskedelmi vagy belügyi) szervének. Ez a szakmai szerv a községi vállalatok felé ugyanazt a szerepet tölti be, mint a „B" típusú állami vállalatok tekintetében az Ipari Központok. A megyei tanács illetékes szakmai szerve a pénzügyi előirányzatokat szakmánként összefoglalja és azt a Megyei Pénzügyi Bizottság (MPB) elé terjeszti. Az MPB a PM megyei intézkedő szervének véleményező és egyeztető bizottsága és ugyanolyan szerepet tölt be a PM megyei szerve felé, mint a VPB a Pénzügyminisztérium felé. Az előirányzatokat a központilag megadott globális hitelkereten belül a PM megyei szerve hagyja jóvá; arról a Pénzügyminisztériumot, községi vállalatot, az érdekelt hatóságokat, valamint az MNB illetékes szervét értesíti. A községi vállalatok pénzügyi előirányzatának módosítása tekintetében a következők az irányadók: a) Az előirányzatok módosítását az illetékes MPB véleményezése alapján - az alább felsoroltak kivételével - a PM megyei szerve hajtja végre és arról a vállalatot, az illetékes hatóságot és az MNB illetékes szervét értesíti. b) Abban az esetben, ha a pénzügyi előirányzat módosítása a termelési tervek módosítását is jelenti, a pénzügyi előirányzat módosítása csak az illetékes helyi tervmódosító bizottságok módosítása alapján hajtható végre. c) Ha kizárólag a pénzügyi terv módosításáról vagy a pénzügyi terv olyan módosításáról van szó, amely a helyi tervmódosító bizottságok határozata következtében áll elő, a módosítást a PM megyei szerve hajtja végre, feltéve,