Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

rálja a vállalati pénzgazdálkodással kapcsolatos tőkeelvonások és tőkejuttatások kérdését, megállapítja a fizetendő nyereségelőleget vagy a vállalat számára az üzemgazdasági kiadások keretében nyújtandó állami támogatás (veszteségtérítés, egyéb támogatás) mértékét, végül elbírálja a vállalati hiteligényeket. Mindezek alapján összefoglaló pénz- és hitelgazdálkodási tervezetet készít és azt negyedévertkint az NT elé terjeszti. A pénzügyminiszter a pénzügyi előirányzatok jóváhagyása tekintetében az illetékes szakminiszterrel és az Országos Tervhivatallal egyetértésben jár el. Ennek az egyetértésnek a gyakorlására, illetőleg a termelési, értékesítési, a tervgazdálkodási, a pénz- és hitelpolitikai, valamint a költségvetési szempontok egyeztetésére és az érdekelt hatóságok és szervek együttműködésének gyors és adminisztráció mentes lebonyolítására az NT - az 1488/1948. GF sz. határozat (HT. 27. sz.) szerint működő Üzemgazdasági Pénzügyi Bizottság helyett, annak egyidejű megszüntetésével - tárcaközi bizottságot jelöl ki (továbbiakban: Vállalati Pénzügyi Bizottság; rövidítve VPB). A Bizottság elnöke a pénzügyminiszter képviselője,- tagjai-: a pénzügyminisztérium állami vállalatok pénzgazdálkodási, hitel- és költségvetési osztályának egy-egy képviselője, továbbá a szakminisztériumok, az Országos Tervhivatal és a Magyar Nemzeti Bank egy-egy képviselője. A Bizottsággal kapcsolatos titkársági szolgálatot a pénzügyminisztérium látja el. A VPB a pénzügyminiszter véleményező szerve, a vállalati pénzgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben és egyben az a szerv is, amelyen keresztül a Pénzügyminisztérium megtárgyalja mindazokat a kérdéseket, amelyekben a szaktárcákkal és az Országos Tervhivatallal egyetértésben jár el; ugyanakkor a VPB az a szerv is, amelyben tárgyalás alá kerülnek mindazok a vállalati pénzgazdálkodást érintő elvi és gyakorlati üzemgazdasági kérdések, amelyekben az egyes szaktárcák, vagy az Országos Tervhivatal intézkednek, de amelyekben ezek a hatóságok a pénzügyminiszterrel egyetértésben, vagy egymással egyetértésben járnak el. Ennek megfelelően a VPB határozatai pénzügyi kérdésekben a pénzügyminiszter felé nyilvánított szakvéleménynek tekintendők; végső fokon pénzügyi kérdésekben a pénzügyminiszter dönt. Ugyanolyan szakvéleménynek tekintendő a termelési és tervgazdálkodási kérdésekben a VPB határozata az arra illetékes szaktárca, illetve az Országos Tervhivatal felé; végső fokon azonban ezekben a kérdésekben megfelelő hatásköröket ellátó hatóságok döntenek. Abban az esetben, ha a VPB javaslata alapján az ipari részlettervek valamelyike módosításra szorul, az ügylet az OT elnökének előkészítés alatt álló, 0372/123/1949. számú rendelete alapján működő tervmódosító szakbizottsághoz kell áttenni. A VPB részletes ügyrendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. Ennek során mindenekelőtt az NT 32/1949. sz. határozata alapján működő Üzemgazdasági Bizottság és a VPB között kell a munkafeladatokat elhatárolni. A VPB ügyrendjének megállapításánál szem előtt tartandó, hogy a vállalati pénzgazdálkodással összefüggő kérdések közül: a) a tervgazdálkodási, beruházási és felújítási kérdésekben a tárcaérdekek képviselete az Országos Tervhivatal kiküldöttjének;