Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

Hitelügyi osztályának a vállalat minden pénzügyi gesztióját állandó és pilla­natig sem lankadó figyelemmel kell kísérni mindig abból a szempontból is, hogy a még ki nem használt keretek a vállalatnak a tervperiódus további részében való zavartalan működését megengedhetővé teszik és biztosítják-e. Messzemenő terveket forgatunk még a fejünkben. Az a véleményünk, hogy abban az esetben, ha a később még ismertetendő egyszerűsítés a vállalatok pénzügyi gesztióinak áttekinthetősége szempontjából keresztül lesz már vezet­ve, akkor mindössze 1-2 adatnak a rendszeres ismertetésére lesz szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank mint a vállalatok főkönyvelője nap mint nap ismerje a nyersmérlegszerű végleges adatait a vállalatnak, tehát hogy úgy mondjam, ne csak a pénzügyi tervnek a végrehajtását, de rentabilitását is nap mint nap ellenőrzése alatt tartsa. Hogy a vállalatok pénzügyi kiszolgálása mi­nél tökéletesebb legyen, a Nemzeti Bank szerkezetében centralisztikusan meg­indított egyszámla vezetését fokozatosan a decentralizáció irányába kell vinni. Elképzelhetetlen, hogy - ha mégolyan szép épületet is húztunk ide - az ország összes vállalatai és hisszük, hogy egyre növekvő számú vállalatai, számlái itt vezettessenek a Nemzeti Bank központjában. Ezért elindítottuk azt a munkát, amely a vidéki vállalatok számláit vidékre, a pesti vállalatok számláit pedig részben a Nemzeti Bank budapesti fiókjainak főleg a peremvidékeken levő fiókjaira decentralizálja. A Nemzeti Bank hitelosztályának szervezete látja el a pénzügyi terv ellen­őrzésének, a hitelek menesztésének, folyósításának és engedélyezésének funk­cióját, míg az eredeti tervekben nem szereplő és különleges körülmények: bevételi kiesés, váratlan exportrendelés stb. következtében előálló addicio­nális hiteligények tekintetében a Hitelügyi Tanács dönt a Nemzeti Bank Hitel­ügyi osztályának javaslata alapján. Az ellenőrzés és számlavezetés munkáját a Nemzeti Bank Folyószámlaosztálya látja el. Miután az egyes vállalatok pénzügyi terveinek kérdését illetően a Hitelosztálynak szakadatlanul kapcso­latban kell lennie a Pénzügyminisztérium, a szakminisztériumok, az üzem­gazdasági osztálynak a szerveivel, a Hitelosztálynak ugyanolyan beosztásban és ugyanolyan alapelvek alapján kellett megszerveznie magát, mint ahogyan országosan történt. Ezért van az, hogy a pénzpolitikai, ügyviteli, biztosítási és zálogtartói, revizori és szervezési főcsoportok mellett a szakmai főcsoportok azok, amelyek az egyes vállalatok hitelügyeivel és pénzügyi terveinek ellen­őrzésével foglalkoznak. Minden főcsoporton belül külön-külön csoportba van­nak szervezve a magánipari vállalatok, amelyeknek egyszámláját eltérő el­vek szerint és a tulajdonos rendelkezési jogának teljes épségben tartásával, de a tervszempontok teljes ellenőrzésével vezeti a Nemzeti Bank. Hogy a terv­szerűtlenség fölött a tervszerűség milyen mérhetetlen fölényben van, annak egyik bizonyítéka az is, hogy míg a Nemzeti Bank és a bankok hitel- és ipari osztályain az alkalmazottak légiója dolgozott anélkül, hogy a vállalatokat közvetlenül ellenőrzésük alatt tartották volna - nem is beszélve arról, hogy hi­telt igénybe nem vevő vállalatokkal egyáltalán foglalkoztak volna - addig a Nemzeti Bank Hitelosztálya ezt a feladatot mindössze 300 főnyi létszámmal látja el, ami nem fog már túlságosan nagymértékben szaporodni. Itt hívom fel a figyelmet arra, hogy alapvetően különböző a Hitelügyi osztály munkája

Next

/
Oldalképek
Tartalom