Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

tás kedvezőbb alakulása, akár komoly exportkötések és ezzel összefüggő gyártási lehetőségek a termelés hosszabb időre való felfuttatását teszik lehetővé. Az Országos Tervhivatal tegyen jelentést arról, hogy a vállalatok termelési terveinek újabb felülvizsgálata alapján azokat a jelenlegi határozat figyelembevételével hogyan módosította. Indokolás: Az öblösüveggyáraknak jelenleg mintegy 8 millió forint igen nehezen, vagy egyáltalán nem értékesíthető és raktárhelyiség szempontjából is nehezen elhelyezhető készáruraktára van. Az Országos Tervhivatal a termelés alapján adódó 5 hónap alatti 600 vagonos termelést 760 vagonra kívánja emelni, amennyiben további, mintegy 4,5-5 millió forintos, az 5 hónapos hiteltervbe be nem állított hitelszükségletet jelentene. Mindezek figyelembevételével a határozati javaslatban foglaltak szerint a termelés felfuttatásának mellőzése és a vállalat által a múltban foganatosított munkáselbocsájtások tudomásulvétele mutatkozik célszerűnek. A munkáselbocsájtásokat a vállalatok a munkaerő gazdálkodási szervek engedélyével már végre is hajtották. Mindhárom vállalat C. kategóriába tartozik. A Szanálási Főbizottság felkéri az Iparügyi Minisztériumot, hogy a Gazdasági Főtanácsnak fenti határozati javaslatban történt állásfoglalása után a szanálási terveket az Albizottságnak küldje vissza, a vállalatok helyzetének az újonnan megállapítandó termelési feltételek mellett történő megállapítása és részletes szanálási terv kidolgozása céljából. A szanálási tervek a fentiektől függetlenül, a köztartozások rendezésére átteendők a Vagyondézsma Bizottsághoz. 4. Kossuch János Üveggyár szanálási terve: A vállalat deficitesen termel. Komoly értékesítési nehézségei és ebből kifolyólag állandó forgótőkehiánya van. Cca 1,3 millió forint köztartozása és cca 400 000 forint banktartozása áll fenn. Munkáslétszám: 400 fő. C. kategória. Visszaküldendő az Albizottságnak részletes szanálási terv elkészítése céljából. Köztartozások rendezésére átteendő Vagyondézsma Bizottsághoz. 5. Csepeli Üveggyár Rt. szanálási terve: A vállalat eddig veszteséggel termelt, azonban a kemencék átépítése után a termelés rentábilis lesz. Az eddig előállott nagyfokú selejt lényegesen csökkent. Cca 620 000 forint köztartozása és cca 9 100 000 forint banktartozása áll fenn. Mobil vagyonhiánya cca 9 300 000 forint. Munkáslétszám: 364 fő. B. kategória. ÁEK felkérendő, hogy a vállalat banktartozásaiból az alábbi határozati javaslatnak a GF által történő elfogadása és végrehajtása után fennmaradó rész törlesztésére dolgozzon ki részletes tervet. A Szanálási Főbizottság egyben az alábbi határozati javaslatot terjeszti a Gazdasági Főtanács elé: Határozati javaslat: A Gazdasági Főtanács a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva, szükségesnek tartja, hogy a Csepeli Üveggyár Rt. által a stabilizáció óta tervhitel felhasználása nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapítandó értékű beruházások ellenértéke, állami hozzájárulás formájában alaptőkeemelésként bocsájtassék a vállalat rendelkezésére azzal, hogy ezen hozzájárulás összegéből elsősorban köztartozásait és a fennmaradó részből banktartozásait rendezze.