Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

VI. A pénzgazdálkodás átszervezése a nagybankok és a nagyipar államosítása után

Indokolás: A vállalat kellő saját tőke hiányában köztartozásainak növelésével, valamint bankhitel igénybevételével jutott oly tőkéhez, amelyből beruházásokat eszkö­zölt, miért is az állami vállalatok beruházásaira vonatkozó általános irányel­vek értelmében a javaslatban foglalt tranzakció látszik célszerűnek. 6. Első Magyar Öntöttüveggyár Rt. szanálási terve: A vállalat deficitesen termel. Csupán egyetlen cikknél, az ornamens üvegnél tud hasznot felmutatni. A drótüveg árának felemelése folyamatban van. Az áremelés és a munkaerőgazdálkodás kérdésének rendezése a cég problémáját megoldaná úgy, hogy rentábilissá válna. Cca 2 500 000 forint köztartozása és cca 1 500 000 forint banktartozása van. Mobil vagyonhiánya cca 1 800 000 forint. C. kategória. Visszaküldendő Albizottságnak azzal, hogy a szanálás és a drótüvegár kérdését az Orsz. Árhivatal bevonásával tegye újabb vizsgálat tárgyává és terjessze új szanálási, valamint a banktartozások rendezésére vo­natkozó tervet a Főbizottság elé. A Szanálási Főbizottság egyben az alábbi ha­tározati javaslatot terjeszti a GF elé, mely határozati javaslat végrehajtása után a szanálási terv átteendő a Vagyondézsma Bizottsághoz a még fennma­radó köztartozások rendezésére. Határozati javaslat: A Gazdasági Főtanács - a Szanálási Főbizottság javaslatát elfogadva ­szükségesnek tartja, hogy az Első Magyar Öntöttüveggyár Rt. által a stabili­záció óta tervhitel igénybevétele nélkül eszközölt és az ÁEK által megállapí­tandó értékű beruházások ellenértéke állami hozzájárulás formájában alap­tőkeemelésként bocsájtassék a vállalat rendelkezésére azzal, hogy ezen hozzá­járulás összege a vállalat köztartozásainak törlesztésére fordítandó. Indokolás; A vállalat kellő saját tőke hiányában köztartozásainak növelésével jutott oly tőkéhez, amelyekből beruházásokat eszközölt, miért is az állami vállalatok beruházásaira vonatkozó általános irányelvek figyelembevételével a javaslat­ban foglalt tranzakció látszik célszerűnek. 7. Phőnix Csiszolókoronggyár szanálási terve: A vállalat ráfizetéssel dolgozik, melynek oka, hogy főleg külföldi nyers­anyaggal dolgozik, amelyek ára erősen emelkedett, ezzel szemben a belfödi árak változatlanok maradtak. Az áremelési kérelem már benyújtatott és ennek elintézése után a vállalat deficitmentesen fog termelni. Albizottság javasolja, hogy a vállalat a Stieber-féle gyárral és Widenta gyárral fuzionáljon. Cca 64 000 Ft köztartozása és cca 30 000 Ft banktartozása van. C. kategória. Hivatkozással korábbi határozatára a Bizottság tudomásul veszi, hogy a NIK a vállalatok beolvasztására nem hajlandó. A terv vissza­küldendő az Albizottságnak azzal, hogy - a Widenta és Stieber cég árkérdésé­vel együtt - vizsgálat tárgyává téve az Orsz. Árhivatal bevonásával vegye új­ból tárgyalás alá és tegyen részletes szanálási javaslatot. Köztartozásainak rendezésére átteendő a terv a Vagyondézsma Bizottsághoz. 8. Gránit Porcelángyár és Kőedényárugyár Rt. szanálási terve: A vállalat nem deficites, csupán inmobil. Augusztus hónapban már eléri az

Next

/
Oldalképek
Tartalom