Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁR NYILATKOZATA A MAGYAR NEMZETI BANK TAKARÉKOSZTÁLYA SZÁMÁRA AZ ORSZÁGOS TAKARÉKHÁLÓZATHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSRÓL Az állami hitelszervezet racionalizálása tárgyában hozott 18/48. sz. minisztertanácsi határozat alapján Önök a helyi intézetek bevonásával az országos takarékhálózat kiépítésével foglalkoznak. Alulírott Székesfehérvári Egyházmegyei Takarékpénztár, Székesfehérvár, ezzel kapcsolatban Önökkel szemben az alábbi kötelező nyilatkozatot tesszük: 1. Kötelezettséget vállalunk arra, hogy 1948. október 15. napjáig intézetünk üzletállományait, tehát folyószámla és takarékbetétjeit, valamint kintlevőségeit a helyi élintézetnek, tehát a Székesfehérvári és Fej érmegyei Takarékpénztár Rt-nak, Székesfehérvár, átadjuk. Az átadással egyidejűleg bankés pénzváltó üzleti tevékenységünket beszüntetjük és az intézet tevékenységét az egyházi alapok és alapítványok és az egyházmegyei gazdasága ügyeinek adminisztrálására korlátozzuk. Az üzletállomány átadásával kapcsolatos részletes feltételeket az átvevő pénzintézettel 1948. október 15. napjáig megkötendő megállapodás fogja tartalmazni, a jelen nyilatkozatunkban lefektetett elveknek megfelelően. 2. Felhatalmazzuk Önöket, hogy intézetünk státusát, így különösen kihelyezéseink bonitását az Önök által kiküldendő revizor és az Állami Ellenőrzési Központ könyvvizsgálója útján felülvizsgáltassék. Ezeknek a felülvizsgálatoknak alapján az átvevő élintézet nyilatkozni tartozik arról, hogy mely követeléseket tekint véglegesen átvetteknek, s mely követelések tekintetében kéri az Egyházmegyének egyházi jellegű betétjeivel, vagy más, ingatlannal biztosított bankszerű fedezettel bíró készfizető kezességét, de legfeljebb a visszatérített, illetve a nyereségveszteség számla terhére kihasított vagyon erejéig. Kívánságunkra azonban köteles az átvevő intézet a behajtást előzőleg az adóson megkísérelni. A kihelyezési állományok vizsgálatánál elvi szabály az, hogy a kihelyezéseknek nem a likviditását, hanem tárgyi bonitását kell vizsgálni, tehát azt a kérdést, hogy a követelés a vizsgálat időpontjában mennyire mutatkozik bankszerűen fedezettnek, illetve behajthatónak. 3. Az 1. pontban foglaltaknak megfelelően az aktívák közül a beruházott vagyon (az ingatlanok, berendezések, érdekeltségek) nem tárgyai az átadásnak. Ennek következtében az átvett passzívák és az átvett aktívák különbözeteként egy nyereséget, illetve veszteséget feltüntető egyenleg mutatkozik, mely az átvevő élintézetet illeti, illetve terheli. Minthogy az élintézet ehhez képest átveszi a gestiós veszteséget is, kötelesek vagyunk a betétek között elhelyezett látenciákat is átadni. Az esetleg átvett nyereség nem csökkenti a 2. pont szerinti garanciális kötelezettséget. Mi közöltük Önökkel, és így Önöknek tudomása van arról, hogy a forint mérleg készítésekor a felértékelésből mutatkozó vagyonérték és a 150 000,- Ft