Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

földi részvényeseit és a részvényekben az egyes vidéki magánérdekeltségű bankok átadása ellenében juttatandó részesedést figyelembevéve becslésünk szerint a magyar állam javára legalább 80-20%-os arány lesz megállapítható, aminek ellenében az egész vidéki hitelszervezet minden kényszerrendszabály nélkül az állami takarékhálózatba lesz beilleszthető. Dr. Tauszk György Egykorú másodlat. - UMKL. XIX-L-2-c. 1. doboz. 1 MAGYAR POSTATAKARÉKPÉNZTÁR. Az 1885. évi IX. tc. alapján indította működését. Feladata a takarékbetétek gyűjtése, melyet a postahivatalok útján végez. Az 1889. évi XXXIV. tc. üzletkörét a csekk- és a klíringüzlettel bővítette, később bekapcsolódott a zálogkölcsönnel, árverésekkel és közraktározással összefüggő üzletágakba is. Az 5200/1924. PM sz. rend., illetve a 160.224/1924. BM sz. rend. alapján kezelésükbe került az összes állami és vármegyei pénzügylet. Munkáját 1926-tól kezdve a pénzügyminiszter felügyelete alatt látta el. Ezt folytatta a felszabadulás után is. A pénzügyminiszter 3251/1946. PM sz. rendeletben (Pü. Közi. 1946. I. 5. 4. sz.) a következőképpen határozta meg a Postatakarékpénztár ügybeosztását: I. Elnöki főcsoport, II. Központi üzleti főcsoport, 1. Takarék- és Értékpapír csoport, 2. Csekkcsoport, III. Zálogüzleti főcsoport. 2 A lakosság pénzügyeinek, elsősorban a takarékbetétgyűjtésnek intézésére először a Magyar Nemzeti Bank szervezetében alakítottak ki takarékosztályt. Ez részben a Magyar Postatakarékpénztár és a postahivatalok útján, részben a piacrendezés után fennmaradt, illetve létrejött pénzintézetek bekapcsolódásával végezte feladatát. A Minisztertanács 60/ 1949. sz. határozata alapján alakult meg azután az MNB Takarékosztályának szervezetéből, a Postatakarékpénztár takaréküzlet ágából és 65 vidéki pénzintézet takarék- és folyószámlabetét állományának átvételével a pénzügyminiszter felügyelete alatt az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat. Az Országos Takarékpénztár feladata: takarékbetétgyűjtés és az ezzel kapcsolatos propaganda ellátása, továbbá egyéb bank- és pénzváltó üzleti tevékenység folytatása; az illetékes kormányszervek által a hatáskörébe utalt tevékenység ellátása; közintézmények különféle megbízásainak teljesítése. Az 1870/1949. Korm. sz. rend. (MK 1949. márc. 1., 46. sz.) alapján az OTP átvette a Magyar Postatakarékpénztár takaréküzletágát, a Magyar Posta hivatalai pedig az OTP részére végzik a takarékbetétek ki- és befizetésére vonatkozó közvetítői szolgálatukat. Az 1880/1949. Korm. sz. rend. (MK 1949. márc. 1., 46. sz.) elrendelte, hogy azok a pénzintézetek, melyeknek a PK felmondja a tagságát, az OTP-nak kötelesek átadni meglévő takarék-, folyószámlabetét- és nem kamatozó készpénzállományukat. Az OTP a megalakulással egyidejűleg átvette az MNB Takarékosztályának és fiókjainak, továbbá az 1948 nyarán lezajlott piacrendezés során megmaradt 65 vidéki pénzintézetnek az üzletkörét. 278. Budapest, 1948. május 21. ÁLLAMI BANKOK KÖZPONTI IRODÁJA TÁJÉKOZTATÓJA A VIDÉKI ÖSSZEKÖTÖK RÉSZÉRE A PIACRENDEZÉSRÖL 1. A piacrendezés általános elve A piacrendezést olyképpen kell megoldani, hogy a kerület székhelyén lévő (az Intézőbizottság által kijelölt) legerősebb állami érdekeltségű bankba olvasztjuk be a kerület székhelyének és magának a kerületnek a piacrendezés