Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
szempontjából számításba jövő minden intézetet. Ez annyit jelent, hogy a kerületben lévő összes intézetek, tehát a magánintézetek is, ebbe az egy kijelölt intézetbe olvadnak bele. A szóbanforgó és beolvadni szándékozó intézetek vezetőivel megbeszéléseink szerint helyesen meg kell értetni az állami piacrendezésbe való belépés fontosságát és előnyeit és meg kell mondani nekik azt is, hogy e rendezés során az állam a beolvasztó intézetbe a maga többségét feltétlenül biztosítani kívánja, azaz az összes beolvadó intézetek figyelembevételével a beolvasztó intézet részvényeinek legfeljebb, de nem feltétlenül 49%-a kerülhet nem állami kézbe. Ez az elv fogja megszabni a részvénycsere értékelési arányát. Ez egyes intézetek privát részvényeseire annyit jelent, hogy a maximálisan nekik jutható 49% megfelelő hányadát kapják kézhez. A beolvadó közgyűléseket tehát ennek az elvnek szem előtt tartásával kell megtartani. A vonatkozó jegyzőkönyvmintát csatoljuk. A közgyűlések zavartalan lebonyolítása érdekében, ahol az állam közgyűlési többsége részvénytulajdon által biztosítva nincs, ott a gesztiós jogot a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület részére kell biztosítani olyképpen, hogy a részvényeket az ő letétébe és a közgyűlési jogok gyakorlásával egyidejűleg visszavonhatatlanul a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet bízzák meg. Abban a kerületben, ahol a kerület székhelyén a beolvasztóként megfelelő intézet nincs, ilyenkor a kerület egyéb piacain lévő a fentieknek megfelelő intézetekkel, mint beolvasztókkal kell a rendezést végrehajtani. Például a szegedi kerületben Szegeden nincs megfelelő intézet, de Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Makón stb. vannak e célra megfelelő erős állami érdekeltségű intézetek. Minden egyéb eltérő esetben a Bankiroda megkérdezendő. Általában elképzeléseiket javaslat formájában mindenkor a Bankiroda tudomására kell hozniok. 2. Lebonyolítás. Egyes kerületeken belül a rendezést lehetőleg a leggyorsabban kell lefolytatni. A közgyűlési határidőket úgy kell megállapítani, hogy kombináljuk az esetleges határozatképtelenség esetét is. Az így megállapított határidővel megtartott közgyűlések egy és ugyanazon határnapra mondják ki a fúziót, míg a beolvasztó intézet, amely utolsónak tartja közgyűlését, szintén határnap előtt erre a határnapra veszi tudomásul a beolvadó szándékokat. A közgyűlések tárgysorozata a beolvadó pénzintézeteknél egyedül a fúziónak az 5490/1948. Korm. sz. rendelet intenciói szerint való kimondásából áll, a csatolt jegyzőkönyvminta szerint. A beolvasztó intézet közgyűlésének első tárgysorozati pontja hasonló a beolvadó intézetéhez, míg második tárgysorozati pontban az intézet az új igazgatóságát és felügyelő bizottságát választja meg. 3. Beolvasztó intézetek igazgatóságának megválasztása. Az 5490/1948. Korm. sz. rendelet kimondja, hogy a Pénzintézeti Központ tagjainak sorába tartozó, részvénytársasági alakban működő pénzintézetek egyesülésének mondása tárgyában összehívott közgyűlés megtartásához a
