Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

A GAZDASÁGI FŐTANÁCS TITKÁRSÁGÁNAK FELJEGYZÉSE A FŐTITKÁR RÉSZÉRE A BERUHÁZÁSI BANK TÁRGYÁBAN A Beruházási Bank kérdésében Bérei főtitkár úrnál tárgyalások folytak és ezeknek a tárgyalásoknak eredményét a következőkben összegezem: 1. Beruházási Bank monopóliuma A beruházások finanszírozásával kizárólag az ilyen célra átszervezendő Magyar Általános Hitelbank és az Országos Szövetkezeti Hitelintézet foglalkozhat. Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet a mezőgazdasági beruházásokat intézi. Minden egyéb beruházás a Magyar Általános Hitelbank hatáskörébe tartozik, még a mezőgazdasági beruházások közül is azok, amelyek közfeladatoknak minősülnek (útépítés, csatornázás, árvízvédelem stb.), valamint a költségvetés alapján működő mezőgazdasági üzemek. A beruházás kontrollja kiterjed minden olyan gazdasági egységre, amely költségvetés szerkesztésére, illetőleg könyvelés vitelére kötelezett, kivéve a kereskedelmi vállalatok, ahol csupán meghatározandó forgalmat felmutató vállalatokra terjed ki. 2. Az állami és nem állami szektor különálló kezelése A beruházások alimentálása és a pénzkezelés szempontjából különbség teendő azon vállalatok között, amelyek a nyereség felosztási előírások szem előtt tartásával teljes nyereségüket az államnak adják és azok között, amelyeknél ez nem áll fenn, vagy csak részben áll fenn. A tiszta állami üzemeknél a követendő irányelvek a következők: A saját eszközből történő beruházást (a leírással és a nyereség felosztással kapcsolatban megállapított irányelvektől eltekintve)

1 nem lehet megengedni. A beruházások általában tehát a költségvetésre támaszkodva a Beruházási Bank folyósításában történhetnek. Ezeket a pénzeket nem hitel, hanem tőke formájában kell a vállalatok rendelkezésére bocsátani, amit ilyképpen nem kell visszafizetni, vagy utána kamat sem fizetendő. A bank csupán kezelési költséget számíthat fel, ami nem haladhatja meg az 1%-ot. A nem tisztán állami vállalatoknál saját forgótőke terhére történő beruházás lehetőségét nem lehet kizárni. Ilyen esetben is azonban a beruházásra igénybeveendő összegek a Nemzeti Banknál vezetett egy folyószámláról a Beruházási Bankon keresztül bocsáttatik rendelkezésre. A nem tisztán állami üzemek kaphatnak állami pénzekből is beruházásra meghatározott összegeket, ezeket azonban hitel formájában kapják, ami után egységesen 3% kamat fizetendő és a hitel folyósításával egyidejűleg törlesztési terv is megállapítandó. 3. Leírás szabályozása Az érvényben lévő leírási kulcsok nem megfelelőek. Az igazgatóságoknak vállalatonként átlagkulcsot kell megállapítaniuk. Az egyes vállalatokon belül specifikálás csak kivételes esetekben engedhető meg. A leírási tételeket ha-