Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

vonta a vállalati folyószámláról át kell vinni a leírási számlára. Átmenetileg az átvitt tételek 70%-a ugyanazon vállalaton belüli felújítás céljait szolgálja és az ilyen célra történő folyósítás közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank által történik. A 30% a racionalizálás fogalmi körébe vonható kisebb beruházások céljait szolgálja, esetleg más vállalatok által is felhasználható. Ezeknek az összegeknek folyósítása már a Beruházási Bank útján történik. A Magyar Nemzeti Bank ezen összegeket azonban csak akkor utalja át a Beruházási Banknak, amikor a szükséglet ténylegesen felmerül, addig ezeket a pénzeket a Magyar Nemzeti Bank az általános forgótőke fedezeteként használhatja. 4. Nyereségfelosztás A Beruházási Bank tárgyalása kapcsán a nyereség felosztásának irányelvei természetszerűleg nem kerültek minden vonatkozásban tárgyalásra. Az az álláspont alakult ki azonban, hogy a vállalati nyereségek két szempontból is kapcsolatba kerülnek a beruházással. Egyrészt a vállalatok által az államkincstár részére adandó nyereséghozzájárulás, mint az állam által finanszírozott beruházások fedezete jön tekintetbe, másrészt a mérlegszerű nyereség meghatározott része, mintegy 25%-a közvetlenül a nyereséget kimutató vállalat által a Beruházási Bank folyósításában kisegítő, elsősorban szociális beruházásokra használható fel. 5. A beruházások fedezete a) Az állami költségvetés átutalásai (rendes állami bevételek meghatározott része, az Országos Néptakaréktól felveendő állami kölcsönök, a vállalati nyereség hozzájárulás terhére a Magyar Nemzeti Banktól havonta felveendő állami előlegek, tervkölcsön); b) nem állami közületek és önkormányzatok átutalásai (az egyes közületi háztartások és önkormányzati költségvetések előirányzatában beruházásokra felvett összegek); c) a leírási tételek 30%-a; d) a vállalati mérlegszerű nyereség 25%-a; e) a magánvállalatok saját forgótőke terhére beruházásra felhasznált öszszegek; f) a magánvállalatok részére folyósított állami hitelek visszafolyó tételei; g) a külföld hosszú lejáratú kölcsönei; h) a beruházásokat szolgáló külföldi hitelek és előlegek. 6. Hadi beruházások Az az álláspont alakult ki, hogy az ún. hadi beruházásokat már eleve ki kell vonni a bank hatásköréből. Felmerülhet azonban mégis az a szempont, hogy a beruházások egységes kezelése érdekében nem lehetne-e az ilyen jellegű beruházásokat is bankszerűen kezelni és ezt a Beruházási Bank keretében szervezendő bizalmi csoport intézhetné. Csikós TV/24.