Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

és így sürgős elbírálás szükségessége csak a pénzügyi tervtől való eltérés esetében állana elő. Gyakorlatilag ez oly módon történhetnék, hogy az iparüzemek pl. március 31-ig nyújtanák be a június 30-tól december 31-ig terjedő időre elkészített pénzügyi tervükkel alátámasztott hiteligényeiket, amelyeket ily módon fedezeti szempontból a benyújtó pénzintézet, cél és fontosság szempontjából a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság az egész anyag ismeretében helyesebben bírálhatna el. Természetes, hogy ilyen hosszabb időre előre elkészített terveknél a prelimináréval szemben eltérések mutatkozhatnak, azonban lényegesen megkönnyítené a Tárcaközi Hitelvéleményező Bizottság munkáját, ha időközi ülésein, a sürgős elbírálás csupán az eredeti tervektől történő eltolódásokra szorítkoznék. Ügy véljük, hogy az iparvállalatok szempontjából is igen nagy jelentősége volna annak, ha fél évre, vagy esetleg egy évre előre számíthatnának hiteligényeik kielégítésére és termelésüket ennek megfelelően nagyobb távlatokba tudnák beállítani. b) Vidéki kihelyezési kérdések A vidéki fiókok egyik legjelentősebb üzletágát a mezőgazdasági és az ezzel összefüggő ipari hitelek képezték. Ilyen hitelek folyósítását azonban lehetetlenné teszi azok hosszabb időtartama, nemkülönben az, hogy az erre vonatkozó kívánságoknak a jelenlegi nem megfelelő betétképződés mellett eleget tenni nem lehet, illetve erre csak akkor nyílnék lehetőség, ha a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ által a vidéki fiókok részére megállapított refinanszírozási hitelkeretek bővíttetnének. A vidéki fiókok ugyanis csak egészen elenyésző nemzetibanki hitelkeretekkel (egyenként Ft 30 000) rendelkeznek, sőt még ez a keret is bizonyos megszorításoknak van alávetve (tételenként maximum 3000 forint folyósítható stb.). A vidéki gazdasági életnek talpraállítása szempontjából legelsőrendű szükségesség volna tehát, hogy a vidéki fiókok a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ részéről a mostaninál lényegesen magasabb állandó hitelkeretekben részesüljenek. Az állandó refinanszírozási kereteken túlmenően azonban korábban bizonyos campagne-kölcsönök lebonyolítására (gabona, burgonya, szőlő, gyümölcs, bőr, gyapjú stb.) a fiókok esetenként külön hitelkeretekben is részesültek. Ezen támogatás kiesése a vidéki gazdasági életre ugyancsak hátrányosan érezteti hatását, miértis kívánatos lenne, ha a fiókok ily természetű célokra újból részesülnének külön keretekben. A vidék szempontjából különösképpen fontos a kisiparosok és kiskereskedők hitelellátása is, mellyel kapcsolatban - úgy mint a múltban - refinanszírozási lehetőségre ugyancsak szükség lenne. Itt meg kell jegyezni, hogy a Nemzeti Bank különféle hitelakciói (konzerv, pulp, olajmag, káposzta, paradicsom stb.) az állandóan jelentkező normális vidéki hitelszükségletet alig mérséklik. c) Ujabb hitelezési lehetőségek A pénzintézetek államosítása folytán talán olyan hitelezési lehetőségek is megnyithatók volnának, amelyek eddig nem voltak kiépíthetők. Ilyen újabb