Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása
a bankok működési köre ne szűkíttessék, hanem ellenkezőleg, tágíttassék és hogy üzleti s ebből folyó kereseti lehetőségeik emeltessenek. Elsősorban intézményesen gondoskodni kell tehát az elmúlt évekből közismert bankellenes tendencia és hangulatkeltés gyökeres megszüntetéséről. Kormánytényezők, hatósági szervek és a sajtó megnyilatkozásai arra kell hogy irányuljanak, hogy a nagyközönség emlékezetéből mennél hamarabb kitörölhető legyen a nem egyszer céltudatosan szított bankellenes hangulat nyoma és helyét a bankok, mint immár közintézmények iránti bizalom foglalja el. A nagyközönség körében tudatosítani kell az államosítás következtében előállott új helyzetet és megértő, barátságos atmoszférát kell teremteni a közhasznú funkciókat ellátó pénzintézetek irányában. Csak a bizalom megszilárdítása teheti a pénzintézeteket ismét a tőkegyűjtés klasszikus helyeivé és ennek révén az újjáépítés, a nemzeti termelés, a 3 éves terv alappilléreivé. Rozsdás fegyver az államosított bankapparátus a társadalom kezében, ha nem igyekszik annak minden értékét és erejét a maga javára érvényre juttatni. Ahhoz, hogy a bankszervezet a nagyközönség mennél szélesebb köreiben tudjon rokonszenvet kelteni, elengedhetetlenül szükséges minden olyan változás és intézkedés gondos kerülése, amely az eddig üzleti mozgékonysággal és rugalmassággal dolgozó bankokat bürokratikus állami intézményekké változtatná. Túlzott centralizáció, a részletekre is kiterjedő állami irányítás erőszakolása kétségkívül ide vezetne. A banknak ügyfelével szemben az államosítás után is mozgékony, előzékeny és fürge kereskedelmi vállalatnak kell maradnia. A kereskedelmi szokásokat, régi üzleti formákat stb. változatlanul érvényre kell juttatni és természetesen továbbra is sérthetetlennek kell maradnia a banktitoknak. E helyütt említendő az is, hogy indokoltnak látszanék az államosított bankok és egyéb állami intézmények adminisztrációjának összehangolásáról gondoskodó egyeztető szerv felállítása, amelyről későbben, a kihelyezési üzletágról szóló fejezetben lesz még szó. Az általános szempontok körébe tartozik végül az a követelmény, hogy az államosított pénzintézetek külföldi összeköttetéseinek továbbápolására a legnagyobb gond fordítandó. Az államosított bankoknak arra kell törekedniük, hogy a külföldi üzletfelek, különösen a külföldi bankösszeköttetések az üzleti forgalom során lehetőleg semmit se vegyenek észre az államosítás okozta változásokból, nehogy a sok évtizedes szálak, amelyek őket a magyar bankokhoz fűzik, megszakadjanak. 1. Kihelyezési üzlet a) A hitelengedélyezési rendszer megváltoztatása. Az államosított bankokkal szemben nem látszik többé indokoltnak a hitelüzletnek olyan mértékű gúzsbakötése, mint ahogy az a magánpénzintézetek irányában történt. Anélkül, hogy ezen tárgyban e memorandum konkrét javaslatokat tenne, úgy véljük, hogy megváltoztatandó volna a jelenlegi hitelengedélyezési rendszer. A pénzintézetek önállóságának megszűkítésével járó szabályok a magánpénzintézetekkel szemben fennálló magasabb érdekek szempontjából indokoltak voltak, az államosítás megtörténte után azonban a
