Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

nába került. Az oroszok ugyanis, mint arról már beszámoltam, azt vitatták, hogy a Hitelbank érdekkörébe tartozó vállalatok tárcájában lévő részvények tekintetében nekik, mint a Hitelbank-részvények 20%-a tulajdonosának, bizonyos jogaik vannak és e jogok kiterjednek azokra a részvényekre is, amelyek 1945-ben kikerültek a Hitelbank érdekkörébe tartozó vállalatok tárcájából. A létrejött szindikátusi megállapodás ezt az orosz kívánságot kívánta honorálni azzal, hogy a Dreher-Haggenmacherék alávetették magukat annak a szindikátusi szerződésnek, amely a Hitelbank érdekkörébe tartozó vállalatok tekintetében létrejött és amelynek értelmében a magyar vállalatok kötelezettséget vállaltak a tekintetben, hogy nem fognak a Szovjet-Unió ellen szavazni. E szindikátusi szerződés kölcsönös részvényfelajánlási kötelezettséget is tartalmaz, továbbá biztosítja azt, hogy a Szovjet-Unió a Hitelbank igazgatóságában és ügyvezetőségében megfelelő képviselethez jusson. A Hitelbank ügyvezetősége e szerződést azzal a fenntartással írta alá, hogy a magyar kormány a tárgyalás alatt álló ügyekben saját maga részére tartotta fenn a végső állásfoglalás jogát, amire tekintettel a Hitelbank, illetőleg a Hitelbank érdekkörébe tartozó vállalatoknak a szerződéshez való hozzájárulása csakis a magyar kormány hozzájárulásával válik végső eredményben joghatályossá. E szerződés aláírása után még mielőtt a magyar kormány a maga nyilatkozatát ebben a kérdésben megtette volna, a Szovjet-Unió magyarországi javainak vagyonkezelősége azzal a kívánsággal lépett fel a Magyar Általános Hitelbankkal, illetőleg a Dreher-Haggenmacher konszernnel szemben, hogy a bevezetőben már említett 90 000 db Hitelbanki részvény, mely a Hitelbank érdekkörébe tartozó vállalatok tárcájából került át a Dreher-Haggenmacher konszern birtokába, s amelyre az említett szindikátusi megállapodás éppen erre a körülményre tekintettel vonatkozik, készpénzfizetés ellenében engedtessék át a Szovjet-Uniónak. A Magyar Általános Hitelbank, valamint a Dreher-Haggenmacher konszern közölte a Szovjet-Unió képviselőjével, hogy a hatályban lévő kormányrendeletek értelmében Hitelbank-i részvények kormányhatósági engedély nélkül el nem idegeníthetők. Ezzel kapcsolatban utalnom kell arra, hogy a Szovjet-Unió képviselőjével folytatott tárgyalások során mindenegyes alkalommal utaltam az egyenlő elbánás elvére és közöltem azt is, hogy amennyiben a 20%-os részvényérdekeltséggel bíró Szovjet-Unió a szindikátusi szerződésben a maga számára bizonyos jogokat biztosít, ezeket a jogokat a 12%-os angol érdekeltség részére is meg kell adni. Ugyanilyen értelemben tettem nyilatkozatot a budapesti angol misszió képviselője előtt s erre a körülményre a Magyar Általános Hitelbank vezetőségét is mindenegyes alkalommal felhívtam. Meg kell ehelyütt említenem azt is, hogy angol részről ezzel nem elégedtek meg és ismételten kifejezésre juttatták előttem azt az álláspontot, hogy az angol részvényesek helytelenítik azt, hogy a Hitelbank ügyvezetőségében nem magyar állampolgárok is résztvegyenek. A Hitelbank és a Szovjet-Unió kiküldöttei között lefolytatott újabb tárgyalásokon a Hitelbank kiküldöttei ennek az álláspontnak megfelelően utaltak