Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

ben is, bizonyos meghatározott számban. A Hitelbank nem mulasztotta el érvényesíteni azt, hogy egyéb külföldi részvényeseinek is hasonló jogaik vannak az őket megillető 14% erejéig. Az orosz részesedés azonban időközben 20%-ra ment fel. Meg akarják venni továbbá a 90 000 db Dreher-Haggenmacher részvényt, ami az egész részvénymennyiségnek kb. 10%-a, továbbá a potsdami szerződés értelmében olyan további részvénypakettekre reflektálnak, melyeknek birtokában az abszolút többség az ő kezükbe kerülne. Ily módon az egész államosítás illuzórikussá válna a Hitelbanknál, illetve annak koncernvállalatainál. Az oroszok kérdést intéztek a pénzügyminiszterhez, vajon hozzájárulásunkat adjuk-e ahhoz, hogy a 90 000 db Dreher-Haggenmacher részvényt megvegyék. Erre a Gazdasági Főtanács tagadó választ adott.

2 A kérdésben jogi helyzetünk teljesen szilárd és az államosítás által csak még biztosabbá válik. A másik nehéz kérdés a kártalanítás problémája. Különböző külpolitikai és egyéb okok szólnak amellett, hogy a kártalanítást az államosítással egyidejűleg mondjuk ki, ne pedig halasszuk, mint az pl. a MÁSZ esetében történt. Igaz viszont, hogy ha kisajátítjuk pl. a Hitelbank részvényeit, akkor az orosz vagyonkezelőség bejelenti a tulajdonában előállott kárt és haladéktalanul fellép kártalanítási igényeivel. Ennek elejét vehetnénk azzal, ha mindjárt kimondanánk, hogy bizonyos %-kal kamatozó kártalanítási kötvényt adunk ki. Faragó elvtárs szerint fennforog az a veszély, hogy ha sikerül is elhárítanunk most a 350 000, illetve 90 000 db részvény felajánlását, akkor annakidején az államtól fogják kikényszeríteni azokat. Ha ily módon az orosz majoritásba kerülő Hitelbankot nem államosíthatjuk, helytelen lenne a konkurrens vállalatok államosítása, mert ezzel csak nagyobb lehetőséget adnánk a Hitelbanknak. Ezt a kérdést tehát mielőbb tisztázni kell. Egyébként a történt pártközi megállapodáshoz hozzászólnivalónk nincs, fenntartjuk eddigi álláspontunkat. Jeszenszky elvtárs nem ajánlja, hogy az államosítással egyidejűleg mondjuk ki a kártalanítást is. Példa erre, hogy a vasutaknál bizonyos kötvénykiegészítést határoztak el. Hiába van ez meg, a moszkvai tárgyalásokon a Szovjet igényli a német jogelődöknek átadott részvények készpénzben történő azonnali kiegyenlítését. Tehát igen veszélyes, ha azonnal határozunk a kártalanításról, mert félő, hogy ebben az esetben a Hitelbanknál lévő részvényeik ellenértékét az oroszok azonnal készpénzben követelik rajtunk. Vajda elvtárs összefoglalja a problémákat: 1. A két v. három nagybank államosítandó-e, vagy az egész kúria? Milyen álláspontot foglaljunk el a holnapi pártközi értekezleten? Indítványozza, hogy pártunk delegátusai jelenjenek ott meg és ragaszkodjanak eddigi elfoglalt álláspontunkhoz, illetve a pártközi tárgyalások eddigi eredményéhez. A kisgazdák informálják a távol volt pénzügyminisztert; a kérdéshez nekünk további hozzászólnivalónk nincs. A Bizottság az indítványt elfogadja. Vajda elvtárs 2. a Hitelbank részvényei és a kártalanítás kérdése. A maga részéről úgy tapasztalta, hogy a budapesti vagyonkezelőség és orosz kereskedelmi képviselet sokkal prepotensebb - ami által érdemeket kíván kiverekedni a maga számára -, mint a moszkvaiak. Semmi ok nincs arra, hogy az indokolatlan itteni orosz álláspontot vegyük alapul és megijedjünk. A jogtalan köve-