Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

kimondó határozat megtámadhatóságát. Mindezek az intézkedések az egyesülés lebonyolításának zavartalan menetét célozzák biztosítani. A második bekezdés megszabja az új intézet alakuló közgyűlésének megtartására engedélyezett határidőt, továbbá azokat a határidőket, amelyeken belül az alakuló közgyűlés előkészítéséhez tartozó intézkedéseket meg kell tenni. A harmadik bekezdés értelmében az alakuló közgyűlésen az új intézetnek a rendelettervezet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében az államfő által kinevezett elnöke elnököl. Ugyanez a bekezdés meghatározza, hogy az alakuló közgyűlés csak az új intézet megalakulása és alapszabályának megállapítása tárgyában határoz. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság megválasztása az alakuló közgyűlés tárgyát nem képezi, mert az első három évre ezeknek a kinevezése felől a tervezet 7. §-ának utolsó bekezdése intézkedik. Az alakuló közgyűlés határozatképességét kívánja biztosítani az, hogy a határozatképesség a megjelent tagok számától független. 3. §• Az új intézet alapszabályát feladatkörének megfelelőleg a pénzügyminiszter, a földmívelésügyi miniszter, igazságügyminiszter és a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve hagyja jóvá. Ugyanez a rendelkezés áll e szakasz szerint az alapszabály módosítására is. Minthogy az alapszabály és annak esetleges későbbi módosítása a kormány ellenőrzése alatt jön létre, elesik annak a szüksége, hogy az alapszabályt és a módosításokat a cégbíróság külön ellenőrizze. Ezért a jóváhagyott alapszabályt (módosított alapszabályt) a cégbíróság tartalmának vizsgálata nélkül jegyzi be a cégjegyzékbe. A második bekezdés szerint az O. Sz. H. cégének bejegyzésével egyidejűleg az O. K. H. és az O. F. I. cégét a cégjegyzékből törölni kell. A harmadik bekezdésben tett rendelkezés indoka abban rejlik, hogy a két intézet egyesülése, illetőleg egyesülés útján való feloszlása nem azonos a beolvadásos fúzióval, amit az általános jogszabályok szem előtt tartanak, éppen ezért a fennálló jogszabályoknak és az egyesülő intézetek alapszabályainak alkalmazását a jelen esetben szükséges kizárni. 4. §• E szakasz értelmében az egyesülő szövetkezetek tagjai, éspedig az O. K. H. és az O. F. I. tagjai az új intézet alapító tagjaivá válnak, az O. K. H. rendes tagjai - tagszövetkezetei - pedig az új intézet rendes tagjaivá válnak. Minthogy az egyesülő intézetek üzletrészei pengő értékre szólnak, a második bekezdés utalást tartalmaz arra nézve, hogy az alapszabályok rendelkezései lesznek irányadók az üzletrészek átcserélésére, esetleg visszafizetésükre, és általában az átcserélésre kerülő üzletrészek után esetleges új befizetések teljesítésére, e befizetések összegszerűségének és teljesítőképességük módozatainak megállapítására, az át nem cserélt üzletrészek felmondására, az ezekért fizetendő összeg megállapítására és a kifizetés módjára. A második bekezdés utolsó mondatában tett rendelkezés az üzletrészek átcserélésére az alapszabályok szerint megállapítandó határidő lejártáig biztosítani célozza e határidőn belül esetleg megtartandó közgyűlés határozatképességét.