Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

V.A nagybankok állami ellenőrzése, államosítása és a bankszervezet átalakítása

Minthogy a két intézet egyesítése azt a célt szolgálja, hogy a rendelet 6. §-ában meghatározott feladatkör ellátására kellő vagyoni erővel bíró hitelintézet, illetőleg hitelszövetkezeti központ álljon rendelkezésre és minthogy a két egyesülő intézetnek a háborús események következtében megváltozott vagyoni helyzete ezt a célt önmagában nem alkalmas biztosítani, múlhatatlanul szükségesnek látszik az új intézet gazdasági helyzetét az állam megfelelő anyagi támogatásával, illetőleg a szövetkezetben való anyagi részvételével biztosítani. Ezt a célt szolgálja a harmadik bekezdésben tett az a rendelkezés, hogy a pénzügyminiszter az új intézetnél az államkincstár nevében üzletrészeket jegyezzen. 5. §. A két intézet egyesülésénél az univerzális szukcesszió módjára az új intézet lesz az egyesülő intézetek jogutódja. Tehát mindazok a jogok, jogosítványok és kötelezettségek, amelyek az egyesülő intézeteket illették és terhelték, az egyesüléssel az új intézetre szállnak át. Ennek a kimondását tartalmazza a jelen szakasz. 6. §• E szakasz részletesen tárgyalja az új intézet üzletkörét. A szövetkezeti törvény 155. §-a értelmében az új intézet feladatköre elsősorban a szövetkezetek hitelellátására terjed ki. Üzletkörébe tartozik továbbá a mezőgazdaság hitelellátása, ami főként hitelszövetkezeti taghálózata révén fog megvalósulni. Üzletkörébe tartozik továbbá az úgynevezett Földalap és a Telepítési Alap vagyonának állami megbízott szervként való további kezelése, a földreformmal kapcsolatos állami pénzügyi műveletek lebonyolítása, a földreform során juttatott ingatlanokon végzett vagy a földreformmal kapcsolatos, vagy az építő szövetkezetekkel végrehajtott építkezések hitelellátása és az ezzel összefüggő pénzügyi műveletek lebonyolítása. Az új intézet egyben általánosságban megtartja, illetőleg átveszi az egyesülő két intézet korábbi feladatköreit, amelyek az előbbiekben tüzetesen megjelölt feladatköröket általában eddig is felölelték. Az első bekezdés f) pontja annak a lehetőségét célozza biztosítani, hogy a kormány az új intézetet esetenként az alapszabályokban tüzetesen felsorolt feladatkörön kívül eső feladatok ellátásával is megbízhatja. A második bekezdés a Magyar Földhitelintézet további üzletvezetésével és ügyvitelének ellátásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ezeket az intézkedéseket az teszi szükségessé, hogy a Magyar Földhitelintézet cége még mindég fennáll, mert a cég törlésének az 1936 :XIV. tc. 10. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott az az előfeltétele, hogy a Pénzintézeti Központ megállapítása szerint a Magyar Földhitelintézet hitelezői ki vannak elégítve, illetve biztosítva vannak, még nem következett be. Minthogy az új intézet minden vonakozásban az egyesülő intézetek jogállásába lép, mindazok a funkciók, amelyek a Magyar Földhitelintézet tekintetében eddig az Országos Földhitelintézetre tartoztak, az egyesülés után az új intézetre fognak tartozni. 7. §. E szakasz részletesen tartalmazza az új intézet igazgatóságának és felügyelőbizottságának a megalakítását.