Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

IV. A stabilizációtól a bankállamosításig

is az engedélyezett értékhatártól eltérően állapíthatja meg, a következő javaslatot teszi: 1. A PK I., II. és III. kúriájába tartozó pénzintézetek részéről egyöntetűen a betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok alapján vállalt összes kötelezettségek együttesen általában nem haladhatják meg az illető intézet saját tőkéjének (alaptőkéjének, üzletrésztőkének, valódi tartaléknak a legutóbbi mérlegben kimutatott összege) a nominális összegben számítva 50%-át forintban. 2. A PK tagjai sorába tartozó pénzintézetek által és az OKH kötelékébe tartozó szövetkezetek által kiállított betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok (garancialevelek) egyenként általában legfeljebb 10 000,- forint erejéig fogadhatók el üzleti biztosítékul, vagy bánatpénzül. A II. kúriába tartozó pénzintézetek betétkönyvek és kezességi nyilatkozatai egyenként 50 000,- forint erejéig; az I. kúriába tartozó pénzintézetek esetében pedig 50 000,- forintot meghaladó összegben is elfogadhatók. Minthogy mindaddig, amíg törvényes intézkedés nem lesz lehetséges, a Pénzügyminisztérium, ill. a PK a TÉBE-körözvény alapján fogja a vonatkozó intézkedést megtenni, miáltal csak átmeneti intézkedésről van szó, amely azonban - amennyiben a gyakorlat úgy kívánja és módosításra is szorul - a PK és a Pénzügyminisztérium hozzájárulásával időközben is módosítható lesz. Pénzintézeti Központ Mosányi s, k. dr. Jakus s. k. Egykorú másodlat. - UMKL. XIX-L-l-n. 25. doboz. Budapest, 1946. augusztus 14. • ', . JELENTÉS KEMÉNY ÁLLAMTITKÁR RÉSZÉRE A FORINT ÉLETBELÉPÉSE FOLYTÁN A KÖZHATÓSÁGOKKAL SZEMBEN ELVÁLLALÁSRA KERÜLŐ HITELINTÉZETI KEZESSÉGEKKEL KAPCSOLATBAN SZÜKSÉGES ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEKRŐL A hitelintézetek által közhatóságokkal szemben vállalható kezességek szabályozásáról szóló azok a kormányrendeletek (már a 2340/1944. M. E. sz. rendelet is, de még inkább a 9620/1945. és a 3110/1946. M. E. sz. rendeletek), amelyek megjelenését a pengő értékében bekövetkezett eltolódások tették szükségessé, tárgytalanokká váltak. Ezeket a rendeleteket tehát hatályon kívül kellene helyezni és egyidejűleg a hitelintézetek kezességi keretét, valamint a konkrét esetekben vállalható kezességek értékhatárát forintban kellene megállapítani. Minthogy a hitelintézetek anyagi ereje az alaptőke nagyságában nyer kifejezést, a kezességi keretek pedig az alaptőkék után igázod-