Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

intézetek ezeket az összegeket a pénzügyminisztérium részére „Kisipari szerszámhitelekkel kapcsolatos veszteségi tartalékalap" elnevezéssel nyitandó külön folyószámla javára vételezik be és erről a Pénzügyminisztériumot havonként utólag a következő hó 5-éig bezárólag, az adósok nevének és a folyósított kölcsönösszegnek a feltüntetésével értesítik. A fent említett számlára bevételezett összegeket kizárólag a Pénzügyminisztérium előzetes írásbeli hozzájárulása esetén lehet igénybe venni. A veszteségi tartaléknak az esetleges veszteségek leírása után igénybe nem vett részét a budapesti pénzintézetek a hitelakció befejezése, vagyis az annak keretében általuk folyósított összes kölcsönök kiegyenlítése után, a kincstár rendelkezésére bocsátják. A jelen feljegyzésben foglaltak alapján folyósított kölcsönökkel kapcsolatosan előálló veszteségek fedezésére önérthetően elsősorban a fent említett veszteségi tartalékot kell használni és csak ennek kimerülése után vehető igénybe a lentebb említett módon az államkincstár 50%-os, vagy ezt meghaladó mértékű hiányszavatossága. Az államkincstár hiányszavatossága alapján az államkincstár fizetési kötelezettsége akkor következik be, ha az adós az esedékessé vált tartozását a hitelező pénzintézetnek legalább kétszeri írásbeli felszólítás ellenére a kitűzött határidőig nem rendezi. Ezt a körülményt a budapesti pénzintézetek közvetlenül, a vidéki pénzintézetek pedig a PK útján a megfelelő igazolások beterjesztésével, a pénzügyminisztériumnak bejelentik avégből, hogy az adós részéről nem rendezett követelés és járulékai - a fentebb elmondottak szerint a veszteségi tartalék kimerülése esetében - készpénzben kielégítésre kerüljenek. Az 50%-ot meghaladó kincstári hiányszavatosság mellett folyósító kölcsönnel kapcsolatban fizetésteljesítés igényléséhez mellékelni kell a hiányszavatosság mértékét megállapító bizottsági határozatot feltüntető „önvallomás" egy példányát. A hitelező pénzintézet, követelésének akár az államkincstár által a hiányszavatosság alapján történő kiegyenlítése, akár pedig a veszteségi tartalék terhére történt elszámolása esetében is köteles a pénzügyminiszter úr felhívására, mint behajtási megbízott, a rendes kereskedő gondosságával megtenni a megfelelő intézkedéseket a követelés behajtása érdekében. A pénzintézet a követelések érvényesítése tekintetében a pénzügyminiszter úr által annakidején közlendő irányelvek szerint jár el. 4. A hitelek refinanszírozása. A jelen „Feljegyzés" alapján folyósított kölcsönökből származó váltókat, kibocsátói és forgatói aláírásukkal ellátva, a budapesti pénzintézetek közvetlenül, míg a vidéki pénzintézetek a PK-on keresztül nyújthatják be visszleszámítás céljából a Bankhoz. Az elsőízben benyújtott váltókhoz mellékelni kell az adós által kitöltött önvallomás egy példányát. A PK az általa befogadott ily váltókat, forgatmányával ellátva, a bankhoz ugyancsak továbbíthatja visszleszámításra. A Bank a szóbanforgó váltókat a pénzintézetek, illetőleg a PK részére külön keretben veszi át leszámításra, tehát azokat a pénzintézetek, illetve a PK számára meghatározott egyéb visszleszámítási hitelkeretbe nem számítja be.