Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
A Bank a szóbanlévő hitelekből eredő váltókat a mindenkori hivatalos váltóleszámítási kamatlábbal, a PK pedig ezt a kamatlábat 1%-kal meghaladó évi kamattétellel számítja le. 5. A kölcsönök felhasználásának ellenőrzése. A kölcsönök rendeltetésszerű célra történő felhasználását az ipartestületek ellenőrzik és igazolják az alábbi eljárás szerint. A pénzintézet minden egyes esetben értesíteni köteles az ipartestületet arról, hogy a jelen „Feljegyzés"-ben foglaltak alapján létesített hitelakció keretében melyik kisiparos, milyen összegű kölcsönt, milyen munkaeszköz beszerzésére folyósított. Az ipartestület a folyósított kölcsönökről nyilvántartást vezet. Az ipartestület a pénzintézet értesítésének kézhezvételét követő 8 napon belül a helyszínen ellenőrizni tartozik, hogy a kisiparos a kölcsönt valóban a pénzintézet értesítésében megjelölt munkaeszköz (munkaeszközök) beszerzésére használta fel. Megállapításának eredményét a pénzintézet értesítésének kézhezvételét követő 15 napon belül az illető pénzintézettel közli. Amennyiben az ipartestület megállapítása szerint az adós az általa felvett kölcsönt rendeltetésétől eltérő célra fordítja, a hitelező pénzintézet a hitelviszonyt azonnal megszünteti. Ennek lehetővé tétele érdekében a pénzintézet a hitelmegállapodásban tartozik kikötni, hogy ilyen esetekre az adós köteles a folyósított hitelösszeget az esetleg már érvényes valorizációs többlettel együtt - a hitelviszony megszüntetéséről szóló pénzintézeti értesítés kézbesítésétől számított 15 nap alatt - egyösszegben visszafizetni. A hitelmegállapodásban minden egyes kölcsönügyletnél utalni kell az „egyes meghatározott rendeltetésű hitelek felhasználásának ellenőrzése" tárgyában kiadott 8990/1945. M. E. sz. rendelet (Magyar Közlöny, 164. sz.) 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre, hogy a sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő az, aki a kölcsönt a folyósításakor kikötött rendeltetésétől eltérő célra fordítja. Az ipartestületeket a jelen „Feljegyzés"-ben foglaltak szerint a kölcsönökhöz való igényjogosultság igazolása, a kölcsönök rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése tekintetében rájuk háruló teendők felől az iparügyi miniszter úr fogja majd részletes utasítással ellátni. A jelen „Feljegyzés" négy eredeti példányban a magyar pénzügyminiszter úr, a magyar iparügyi miniszter úr, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ által kerül aláírásra és az abban foglalt feltételek és megállapodások a „Feljegyzés"-nek a nevezettek részéről történt aláírásával lépnek hatályba. A „Feljegyzés" egy másolati példányát a Pénzintézeti Központ a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületéhez továbbítja. Egykorú másodlat. - UMKL. XXIX-L-l-m. 43. doboz. Az első lapon: „A Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium által már jóváhagyott legutolsó tervezet". A felzeten kézírással: „A PK-val (Tóth ig.) közöltem a mai osztálykonferencia határozatát, mely szerint a keret adópengőben való megállapítását tartjuk szükségesnek. Ács. II. 19." 1945. szeptember 20-án a kisiparos hitelakció ügyében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában volt értekezlet, melyen az akció keretében folyósítandó kölcsönök feltételeit egyeztették. A Magyar Nemzeti Bankot dr. Ács felügyelő képviselte. A most közölt 1946. januári, az ő kézjegyével is ellátott dokumentum a végleges megállapodást tartalmazza.
