Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

II. A pengőinfláció időszakából

ajánlotta, hogy az említett törvénybe iktatott rendelkezés megváltoztatása ne inkább törvényhozási úton történjék-e. Megjegyzem továbbá, hogy a most előterjesztett rendelettervezet harmo­nikusan kíván beleilleszkedni a Bank alapszabályai által teremtett jogi hely­zetbe. Sok szempont szól ugyanis amellett, hogy ne történjék olyan jogi szabályozás, amely kifelé eddigi állapot erőszakosnak tetsző megváltozta­tásának tűnnék fel. Megítélésem szerint az általam előterjesztett tervezet mindazokat a szempontokat, amelyeket a Gazdasági Főtanács megvalósítani kíván, érvényre juttatja, és mégis gondosan elkerüli még a látszatát is an­nak, mintha az állami irányítás hatályosabbá tételével a Magyar Nemzeti Bankot eddigi önállóságától megfosztanánk. A tervezet szerint a pénzügyminiszter lenne az összekötő kapocs a Bank és a kormány között, ő őrködnék nem csupán afelett, hogy a Bank a törvé­nyeknek és az alapszabályoknak megfelelően járjon el, hanem afelett is, hogy a bank üzletvitele az ország általános gazdasági érdekeinek, különösen pedig a kormány által követendőnek tartott hitel- és devizapolitikának megfeleljen. Ezt a feladatot a múltbeli feladathoz hasonlóan kormánybiztos útján lát­nám el. A megváltozott feladatnak megfelelően azonban a kormánybiztosnak ed­digi, csupán passzívnak tekinthető szerepe megváltoznék és a most már szé­lesebb körre kiterjedő vétójogon felül aktív jogok is megilletnék a kormány­biztost. Megadná a tervezet neki a kezdeményezés jogát, az általa megjelölt ügyeket a Bank szerveinek napirendjére kellene felvenni és tárgyalni. Lényeges változás lenne a múlttal szemben az, hogy míg eddig a Bank és a kormány között felmerült vita esetén választott bíróság döntött, addig a jövőben felmerülő vitás kérdésekben - a Bank elnökének előzetes meghall­gatása után - a kormány döntene végérvényesen. Kérem a Gazdasági Főtanácsot, hogy a most ismertetett tervezetnek a mi­nisztertanács elé terjesztéséhez hozzájárulni méltóztassék. III. 23. Mátyásfalvi III. 23. Décsey K. Kemény III. 26. dr. Unger IV. 10. Üjból Décsey IV. 11. Eredeti aláírásokkal. 1 A Magyar Nemzeti Bank alapszabályainak törvénybe iktatása. Ennek 45-49. cikkelyei határozzák meg a kormány részére a felügyeleti jogkör biztosításának módját. Előadói íven megjegyzés: „A Gazdasági Főtanács a rendelethez azzal a változtatással járult hozzá, hogy ha a kormánybiztos és a Bank között vita támad, ne a kormány, hanem a pénzügyminiszter döntsön. A Gazdasági Főtanács állásfoglalása folytán a ren­delettervezet 4. §-ának (2) és (3) bekezdését átszövegeztük és a két bekezdést egyesí­tettük". A most előterjesztett rendelettervezet a kormánynak a bank állami felügyeletével kap­csolatos jogkörét szélesíti a pénzügyminiszter és a bankhoz általa kiküldött kormány­biztos feladatkörének újraszabályozásával. Fogalmazvány. - UMKL. XIX-L-l-n. 2. doboz. PM 74144/1946. IV. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom