Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)
II. A pengőinfláció időszakából
annak egyik eleme. Tulajdonképpen az infláció indította el a béremelést. Nagyon jól tudjuk, hogy ez circulus vitiosus. Tudjuk, hogy az inflációnak más okai is vannak, természetesen elsősorban a jóvátétel. Nem arról van szó, hogy mi az oroszok gestióit kifogásoljuk. Tudjuk, hogy az amerikaiak és az angolok is kérnek a németektől jóvátételt. Ez velejár a háborúval. Csak arról van szó, hogy a Szakszervezeti Tanács eljárása helytelen. Jól tudom, hogy Rákosi Mátyásnak, Szakasitsnak és Tildynek ugyanez a véleménye. Nem lehet államnak lenni az államban. Ilyen nagy jelentőségű közgazdasági témát nem intézhet el Kossá István. Mielőtt a Szakszervezeti Tanács ilyen lépést tesz, feltétlenül meg kell beszélnie az illetékesekkel. Beke alelnök: Ez teljesen helyes volna ideális világban, azonban ismerjük az angol szakszervezeti tanács munkáját is, amely ugyanezt csinálja, ha nem is ilyen erélyesen. A fiatal magyar Szakszervezeti Tanács még túl buzgó. Takács jogtanácsos javasolja, hogy Büchler alelnök javaslatát az Üzletvezetőség határozatként fogadja el, vagyis kérje fel a kormányt, hasson oda, hogy hasonló esetek a jövőben ne történjenek. Elnök megállapítja, hogy ez tulajdonképpen már megtörtént, hiszen a napilapokban megjelent hivatalos nyilatkozat is erről szólott. Beke alelnök: A Nemzeti Bank ne avatkozzék a politikába. Büchler alelnök: A politika avatkozik a Nemzeti Bank ügyeibe. Beke alelnök: Ha az inflációt nyomdatechnikailag nem bírjuk, következnie kell az átértékelésnek. Elnök megállapítja, hogy ennek az ideje még nem érkezett el. Ha a stabilizálást olyan időben hajtják végre, amidőn annak előfeltételei még nincsenek meg, olyan helyzet áll elő, mint Görögországban, ahol a stabilizálás után az infáció tovább folytatódott és az egészet elölről kellett kezdeni. Beke alelnök véleménye szerint a pénzügyi kormányzatnak már most el kellene követni mindent, hogy a magángazdaság a külföldi tőke bekapcsolását előmozdíthassa. Elnök véleménye szerint ennek a lehetőségei ma még nincsenek meg. A hitelező csak jogbiztonság esetén hajlandó hitelezni. A tőke fél az olyan állapotoktól, amilyenek ma Közép-Európában vannak. Már a magángazdaságok vonalán történtek próbálkozások, azonban eredménytelenül. Az Üzletvezetőség a felszólalásokat tudomásul veszi. Dr. Totdai (Lajos) Fogalmazvány. - UMKL. XXIX-L-l-c. 1. doboz. Az Üzletvezetőségi jegyzőkönyv itt nem közölt része különböző (összesen 59 darab) vállalati hitelkérések ügyében vitatta, illetve fogadta el a hitelügyi osztály előterjesztett javaslatait. Dr. Kárász Artúr, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Csizik Béla pénzügyminisztériumi kormánybiztos, Szentiványi Lajos (Független Kisgazda Párt), Büchler József (Szociáldemokrata Párt), dr. Beke Géza (Magyar Kommunista Párt) a Magyar Nemzeti Banknak a koalíciós pártok által delegált alelnökei. Dr. Faragó Lajos vezérigazgató, dr. Büky József, a Magyar Nemzeti Bank elnöki osztályának vezetője, dr. Walder Gyula, a Magyar Nemzeti Bank hitelosztályának vezetője és dr. Takács Endre, a Magyar Nemzeti Bank jogügyi osztályának vezetője, a bank igazgatói.