Dr. Tallós György: Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 9. Budapest, 1989)

Dokumentumok a magyar hitelpolitika, pénzforgalom és bankrendszer történetéhez 1945-1949

kizárják azoknak - fedezetként vagy más módon - a régi, 1945. március 1-je előtti betétekkel és folyószámlakövetelésekkel való mindenféle kapcsolatát. Kizárják az ügyfelek megbízásából számlák közt eszközlendő jóváírások, illetve az erre irányuló megbízások elfogadását is. A Magyar Nemzeti Bank megállapítása szerint „Hiteléletünket a fővárosban teljesen megbénította, hogy a bank bankjegytartalékának túlnyomó részét a németek és a nyilasok elszállították, és hogy a pénzintézetek is elvesztették pénzkészletüket, valamint több más vagyontételüket. Ezek folytán az intézetek nincsenek abban a helyzetben, hogy az ostrom előtti időből eredő tartozásokat és folyószámlabetéteket visszafizethessék"

3

. A pénzintézetek a nehéz körülmények közt lehetőségeikkel élve hozzáfogtak üzleti tevékenységük folytatásához is. Erről tanúskodnak az 1945. februármárciusban keletkezett iratok is. Ezekben a működéshez szükséges részletes feltételek megjelölésén túl már a székházak helyreállításához szükséges konkrét tennivalók, sőt már február-március hónapokban új hitelügyleteket tartalmazó döntések is szerepelnek. A Magyar Altalános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ebből az időszakból származó dokumentumai jelzik azokat a vitákat is, amelyek az újonnan megalakult üzemi bizottságoknak a bankok vezetésében, illetve a banktevékenység ellenőrzésében betöltendő szerepére vonatkoznak. A Kereskedelmi Bank üzemi bizottsága széles jogkört követel magának és ezt a bank vezetősége elhárítani, illetve csökkenteni igyekszik. A többi nagybank is „megéled poraiból". A Pénzintézeti Központ alelnöke arról tudósít, hogy négy budapesti nagyban'k fúziós szándékot jelentett be, azzal az indoklással, hogy az újonnan létrejövő intézet a Kereskedelmi és a Hitelbank mellett megfelelő súllyal és versenyképességgel működhessék mind a belföldi, mind a külföldi hitelpiacon. A Magyar Nemzeti Bank 1945 márciusában a dél-alföldi és észak-bácskai területeken járt munkatársa a vidéki hitelélet újraindulásáról és az ország gazdasági életének alakulásáról szóló jelentése érdekes helyzetképet ad. A nyilas kormány által forgalomba hozott, 1943. évi keltezéssel kibocsátott 1000 pengős bankjegyek érvényessége a felszabadult területeken kezdettől fogva problematikus volt. Ezek - az akkor legmagasabb címletű - bankjegyek az egyébként is csak vontatottan induló pénzforgalomban különleges nehézséget jelentettek. Június folyamán e bankjegyeket a kormány forgalmon kívül helyezte

4

. A fegyverszüneti egyezmény végrehajtásának egy fontos témakörét érintő irat a fizetendő jóvátétel dollárösszege pengőre való átszámításának módszereit elemzi

5

. A pénzhiány a hitelkamatok jelentős drágulását eredményezte a magánforgalomban. A pénzintézetek - újabb törvényes rendelkezés hiányában - kötelesek voltak a régi feltételeket (ebben az időszakban 6,5% volt a legmagasabb bíróilag érvényesíthető kamat) érvényben tartani. Kialakultak a napi és hetipénz kölcsönök ós azok - koszt kamat néven ismert, a hivatalos kamatláb sokszorosát kitevő - piaci feltételek szerint változó rendszere is. A koalíciós alapon szerveződő kormány a gazdasági élet megindításakor sokféle problémával került szembe. Ezek közé tartozott a munkájukat újra-