Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

talos kiküldött helyzetét alaposan megnehezítik. Sokan már eleve úgy tekintenek reánk mint agitátorokra, titkos megbízottakra vagy éppen hírszerzőkre. Még súlyosabb azonban az a hitelrontás, melyet csalásokkal, sikkasztásokkal, közönséges bűntények elkövetésével okoznak a magyar népnek. Egy részről tehát eleven szellemi élet, rokonszenv, munkalehetőség, másrészről súlyos újjáépítési gondok, az előítéletek eloszlatása, becsületünk helyreállítása szabják meg működésünket azóta, hogy az intézet vezetését átvettük. A Római Magyar Intézet akkor tudja ezt a feladatát végrehajtani, ha nagyszerű épületének adottságait kihasználva a lehető legnagyobb számban a legértékesebb tudósokat látja vendégül és azok a legkomolyabban veszik a kutatás munkáját. Ugyanekkor pedig az intézetnek a magyar zene és művészet legigazabb értékeit a legkomolyabb irodalmat kell közvetítenie. És munkájában el kell kerülnie a propagandának nemcsak a tényét, de a legtávolibb látszatát is. Kapcsolatot kell találni az olasz közvéleménnyel, de a nemzetközi közvéleménnyel is, vagyis a római idegen intézetek külön világával. Ebből a célból az elmúlt hat hónap alatt belsőleg helyreállítottuk az épületet és lakószobákat, eltávolítottuk az erkölcsileg és politikailag nem kívánatos, az intézet kulturális célkitűzéseitől távol eső lakókat, rendeztük a könyvtárat, felszerelésének megújításába, a könyvek bekötésébe, rendszeres katalogizálásába belefogtunk, megtettük az első lépéseket a belső oktatás lehetőségeinek és eredményeinek kitapasztalására. Előkészítettük negyedéves folyóiratunkat, megszerveztük háromhetenkénti hangversenyeinket és most állunk tudományos előadássorozatunk megnyitása előtt. Felvettük az érintkezést az összes olasz tényezőkkel és a külföldiek egy részével. Megszerveztük az irodalmi szövegek, könyvek közvetítését és a legsürgősebb fordítói teendőket. A tudományos kutatást alapvető kérdésekre igyekszünk koncentrálni, anélkül azonban, hogy bárkinek sajátos kutatási irányába beleszólnánk. Előkészítettük kiadványsorozataink jegyzékét és azt fel is terjesztettük. Evvel elérkeztünk a realizálás időszakához és a következő évben a megteremtett és bevált kereteket minél magasabb színvonalú munkával fogjuk kitölteni. A fentebbi célkitűzések irányában haladt intézetünk egész működése március hónapban is. ///. Újjáépítés, kiköltöztetés Az újjápépítés, ill. rendbehozatal során a Palazzina földszintjén a legnagyobb szobrászműtermet állítottuk helyre, melyre nincsen ösztöndíjas lakó ez évben, éppen ezért ideiglenesen szeretnénk bérbeadni, mint ezt külön felterjesztésben jelzem. Ugyancsak a Palazzinában a második emeleten rendbehoztuk a 38-as sz. műtermet és oda ma költözik át Reigl Judit festőművésznő, akinek szobájába a főépület III. emeletére (20. sz.) dr. Perényi György ösztöndíjas és felesége költözik. A Történeti Intézet területén lévő 6. sz. szobát, mely konyhául szolgált, ugyancsak helyreállítottuk és visszaalakítottuk lakószobává. Az intézet földszintjén egy elhanyagolt és piszkos fészer állott a lakatosműhely mel-