Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ A külpolitikai tevékenység a politikai és diplomáciai kapcsolatok rendszerén belül igen sok tényezőt vesz számításba. A felszabadulást követő időszakban a politikai konszolidációt segítő és a gazdasági kapcsolatokat rendező feladatok élveztek primátust, s érthető módon a kezdeti időszak nem kedvezett a kulturális kapcsolatok gyors újjáéledésének. A nemzetközi kulturális kapcsolatok szerény mértékben építhettek a korábbi időszak intézményeire, de az országban kialakuló új társadalmi rend a kapcsolatok építésének új rendszerét igényelte és új tartalmi megközelítéseket követelt meg. A hivatalos diplomáciában a kulturális kapcsolatok az első években nem kaptak tehát nagy súlyt, ennek ellenére a kultúra sajátos nemzetközi helyzetéből adódóan túllépett a nemzetközi diplomácia hagyományos keretein, s ezzel segíthette a demokratikus Magyarország politikai elismertetését. Az irodalmi, művészeti, tudományos kapcsolatok felújítására irányuló törekvések fogadtatása érzékenyen jelzi egy ország nemzetközi megítélésének változásait olyan időszakban, amikor - mint például a békekötés előtt - a külföldi hivatalos szervek nagy része politikai megfontolások alapján tartózkodott a demonstratív jellegű baráti megnyilvánulásoktól. Ezt a körülményt a politikai irányítás is felismerte, s így a nemzetközi kulturális kapcsolatok építése az évek folyamán fokozódó támogatást kapott. A kötetben közölt dokumentumok alapvetően két szerv: a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium iratanyagából kerültek kiválogatásra. Elsősorban a VKM Külföldi Kulturális Kapcsolatok ügyosztálya, valamint a KÜM Kulturális osztályának iratait hasznosítottuk. A dokumentumok arról adnak tájékoztatást, hogy az államigazgatási szervek 1945-1948 között miképpen foglalkoztak a nemzetközi kulturális kapcsolatok újraélesztésével. Betekintést adnak abba is, hogy a demokratikus értelmiség e szervekkel szorosabb kapcsolatot tartó része milyen aktivitással vette ki részét e munkából. A korabeli sajtó tanúsága szerint azonban a nemzetközi kulturális kapcsolatok a két minisztérium tevékenységi körénél szélesebben bontakoztak ki. A társadalmi-politikai szervezeteknek, a rádiónak, a sajtónak, a külkereskedelemnek, egyetemeknek, néhány magánvállalkozónak is voltak nemzetközi kulturális aspirációi, amelyek a kor lehetőségeinek megfelelő, nem lebecsülendő eredményeket hoztak.

1 E kötetben az államigazgatásnak arról a két szervéről és a hozzájuk szorosabban kapcsolódó intézmények aktivitásáról esik szó, amelyek hivatásszerűen a kormánypolitikát szolgálva foglalkoztak a nemzetközi kulturális kapcsolatok ápolásával.