Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

BEVEZETŐ

A nemzetközi kulturális kapcsolatok vázlatos történeti áttekintése különböző alkalmakkor és relációban is megtörtént. A válogatás alapját képező dokumentumok egy része ismeretes volt a szerzők számára. Ez a forrásgyűjtemény nagyobb részében olyan iratokat válogat ki, amelyek eddig nem kerültek publikálásra, s hasznos adalékot tartogatnak a kultúrhistorikusok számára a korszak teljesebb értékű megítéléséhez, de ezen túlmenően más tudományágak (irodalom-, művészet-, tudomány-, diplomáciatörténet stb.) és a gyakorlati kultúrpolitika számára is adhatnak használható kiegészítő információt. 1945 nyarától a sajtó egyre gyakrabban ad hírt nemzetközi vonatkozású kulturális eseményekről. Eleinte szovjet, majd az év vége felé már más országok magyarországi kulturális megnyilatkozásairól is hírek jelennek meg. A kötetben közölt dokumentumok 1945 nyarától - a VKM és a KÜM budapesti apparátusának kialakulásától kezdve nyújtanak információt a miniszteriális szervek és a szervezetek nemzetközi kulturális törekvéseiről, amelyek főképpen 1946 folyamán váltak rendszeressé, amikor a béketárgyalások előkészítésének időszakában a demokratikus megújulás nemzetközi reprezentációjában növekvő jelentőséget kapott a magyar kultúra eredményeinek és a benne megtestesülő demokratikus gondolkodásnak bemutatása. A kor megnyilatkozásainak sajátossága, hogy a kulturális együttműködésben a kölcsönös megbecsülés, s ezen belül a Duna menti népek közötti megújult szellemű együttműködés különös hangsúlyt kapott. A kötet összeállításánál figyelmet fordítottunk e vonások bemutatására. Nem foglalkozunk a békekötés közvetlen előkészítésének, majd a kötelezettségek teljesítésének (pl, kulturális vagyonjogi kérdések, a lakosságcserével összefüggő feladatok kulturális vonatkozásai stb.) problémáival. Úgy véljük, hogy e témakörök önálló feldolgozást igényelnek. Tagadhatatlan azonban, hogy a Magyarország nemzetközi helyzetében bekövetkező események jelentős hatást gyakoroltak a kulturális kapcsolatok szervezésében érdekelt állami tisztviselők, diplomaták és kiemelkedő kulturális személyiségek gondolkodására, magatartására. Mindez azonban csak kis mértékben tükröződik a két szerv említett részlegeinél keletkezett dokumentumokban. Ennek egyik oka lehet az is, hogy mindkét minisztériumban önálló szervezeti egységek foglalkoztak a békekötés előkészítésének ügyével, majd a kötelezettségek végrehajtásával, s a későbbiekben már más ügyek kerültek előtérbe. A felszabadulás után - s nem csak nemzetközi vonatkozásban - a magyar kultúra demokratikus hagyományainak bemutatása, az új demokratikus irodalom, művészet,, a kulturális élet és a tudomány eredményeinek, törekvéseinek elismertetése a haladó magyar értelmiség közügyeként jelentkezett. Nemzetközi vonatkozásban a különböző világnézeti elkötelezettség, politikai pártállás nem vezetett olyan éles eltérésekhez, mint a politikai élet egyéb területein. A magyar kultúra demokratizmusának hangsúlyozásában a nemzetközi közvélemény előtt egyöntetűség mutatkozott. A két államigazgatási szervnél 1945-1947 között keletkezett dokumentumok többnyire koalíciós jellegű tevékenységi egységet tükröznek, amelyben a régi rezsim igazolt tisztviselői és az új rendszer kulturális képviselői egy ideig együttműködtek. A különböző világné-