Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE
UNITÀ-nak irodalmi vezetőjével, Franco Rossi-val, aki az Unità 1947. évi január hó 25-i, csatolt számában közölt hosszabb cikket a magyar irodalmi helyzetről. 3. Franciaország. Bázelen át, ahol a legutóbbi magyar képkiállítás sikeréről győződhettünk meg, február 11-én utaztunk el Párizsba. Közvetlen megérkezésünk után felkerestem Louis Aragon, Paul Éluard és Tristan Tzara írókat, akikhez még diákkorom idején fűzött szorosabb ismeretség, és akikkel a későbbi idők során is szoros összeköttetésben voltam. Készséggel tettek eleget kérésemnek, hogy a francia-magyar szellemi kapcsolatok megújításában segítségemre legyenek. Elsősorban nekik köszönhető, hogy ez várakozáson felül sikerült. Része van az eredményben annak is, hogy a francia szellemi élet magatartása a külfölddel és így Magyarországgal szemben is az utóbbi években gyökeresen megváltozott. Nyomát sem láthatni az azelőtti elzárkózottságnak. A francia szellemi élet igen nagy érdeklődéssel tekint a külföldi irodalmak felé, egymás után jelennek meg külföldi írók könyvei, ami sohasem tapasztalt lehetőséget nyújt magyar művek kiadására is. Fokozza ezenkívül a franciák Magyarország iránti érdeklődését az a körülmény is, hogy annak idején a magyarság a francia hadifoglyokat szívesen fogadta s erről széles körben tudnak, és hogy a franciaországi magyarok jelentős szerepet játszottak az ellenállásban. így történt, hogy igen rövid idő alatt a francia irodalmi élet egész sor kitűnőségével, írókkal, szerkesztőkkel és kiadókkal léphettünk ismeretségbe. Hosszú volna elsorolni mindazokat, akik - párizsi szokás szerint - ebédre vendégül láttak bennünket és akiket mi rendre visszahívtunk, egyiketmásikat többször is. A legjelentékenyebbek az így megismertek közül a már említett Aragonon, Tzarán, Eluard-on kívül a következők : Jacques La Cretelle író, a Francia Akadémia tagja, Louis Martin-Chauffier, esztétikus, publicista, François Mauriac, író, a Francia Akadémia tagja, Claude Morgan, a Lettres Françaises igazgatója, Loys Masson, a Lettres Françaises szerkesztője, Eisa Triolet, regényíró (Louis Aragon felesége), Raymond Queneau, költő, a Gallimard és a Nouvelle Française igazgatója, Robert Aron, az Arche igazgatója, Aurélien Sauvageot, a Keleti Nyelvek Főiskolájának tanára, M. Membre, a Pen-Club elnöke, /. Jouve, a Képviselőház szoc. tagja, Vercors, az ellenállás neves írója, az Édition de Minuit igazgatója, Clara Malraux regényíró, publicista, Paul Lévy, az Aux Écoles főszerkesztője és tulajdonosa, G. RibemontDessaignes, költő, kritikus, Jacques Madaule, történész, a Képviselőház tagja, Georges Altman, a France-Tireurs főszerkesztője, Raymond Lefèbre, a Nouvelles Littéraires főszerkesztője, M. Manouville, a Libération főszerkesztője, Pascal Copeau, a Ce Soir szerkesztője. Ezenkívül hosszabban tárgyaltam /. Rovan úrral, a mi Népi Művelődési Intézetünknek megfelelő francia intézmény, a Peuple et Culture igazgatójával, akitől az értékes felvilágosításokon kívül jelentős dokumentációs anyagot kaptam, valamint ígéretet a szorosabb együttműködésre. Látogatásunk kapcsán több írói és művészi találkozás volt itt is. így január 18-án az Aragon és Éluard irányításával működő Comité National des Écrivains, a francia baloldali írók szövetsége tartott bemutatásunkra összejövetelt. Január 31-én a magyar követség adott ugyancsak bemutatásunkra ötórai teát, amelyet jelenlétével többek közt Mauriac, Aragon, Triolet, La Cretelle, Tzara, Jouve, Vercors, Morgan, Masson,