Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

I. KEZDEMÉNYEZÉSEK A SOKOLDALÚ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁRA ÉS A MAGYAR KULTÚRA NEMZETKÖZI MEGISMERTETÉSÉRE

Clara Malraux is megtisztelt, első ízben fordulván meg a magyar követségen. A párizsi magyar intézet január 22-én hívta egybe a francia-magyar fordítások ügyének megbeszélésére a kérdés szakértőit. Erős János, a párizsi magyar követség sajtóattaséja január 24-én rendezett ismertető estet a francia újságírókkal. Január 28-án J. Jouve hívott egy lakásán népesebb társaságot a megismertetésünkre és a magyar helyzetről való tájékoztatásra. Január 29-én este a Pen Club rendezett tiszteletünkre hivatalos fogadást. Párizsban élő honfitársainknak két ízben - január 3-án és 8-án - tartottam előadást a Magyar Házban. Ott-tartózkodásunkról és működésünkről több lap is megemlékezett. A csatolt példányok tanúsága szerint az Opera című hetilap február 5-i, a Marseillaise című hetilap február 11-i száma közölt hosszabb ismertetést, illetve interjút. A Lettres Françaises és a Nouvelles Littéraires hasonló cikkei elutazásunk után jelentek meg. A francia írókkal való találkozást is arra használtuk fel, hogy az ottani hivatalos magyar szerveknek alkalmat adjunk a szorosabb kapcsolatok megteremtésére és a későbbi együttműködésre. így csaknem minden alkalommal magunkkal kértük a párizsi magyar intézet igazgatóját, Lelkes Istvánt és a követség sajtóattaséját, Erős Jánost, valamint az ott élő magyar írókat, akik közül különösen Gyomai Imre, Gara László és Németh Andor támogatott minket munkánkban. Előkészítő lépést tettem itt is az irányban, hogy néhány francia írót Magyarországra hívjunk. Határozott ígéretet kaptam e tekintetben Louis Aragon, Paul Éluard, Claude Morgan, L. Masson és különösen Louis Martin-Chauffier-től. Az utóbbi meghívása azért is sürgős és fontos, mert március első napjait a cseh kormány meghívására Prágában tölti és elhatározott szándéka, hogy mint a France-Hongrie elnöke Magyarországra is ellátogat. Alkalmam volt közelebbről megismerni a Magyar Intézet és a France-Hongrie társaság ügyeit. A párizsi magyar intézet igazgatója, Lelkes István rátermett emberként végzi feladatát. Megindította a tudományos dokumentáció terén tervezett munkát, amelynek első részleteképpen elküldte a görög irodalommal foglalkozó francia tudósoknak a magyarországi tudósok idevágó kiadványait. Tervbe vette egy kéthetenként megjelenő, sokszorosítógéppel előállítandó bulletin kiadását, amelyre megítélésem szerint Párizsban is igen nagy szükség van. Megkezdte, hogy a francia könyvek magyarországi kritikáját rendszeresen eljuttassa az érdekelt francia szerzőknek. Munkáját akadályozza, hogy hazulról nem kapja rendszeresen a folyóiratokat és könyveket. A Magyar Intézet mellett a France-Hongrie Társaság fejthet ki legeredményesebb tevékenységet a magyar-francia kapcsolatok terén. Nagy nyereség, hogy az elnökséget Louis Martin-Chauffier vállalta el, aki nemcsak ismert kritikus és író, hanem kitűnő és tevékeny publicista is. A nagyra hivatott társaság eddig azért nem tudott megfelelő munkát folytatni, mert hiányzott a kellő adminisztráció és anyagi alap. Tartózkodásunk alatt vállalta el a társaság titkárságát Gyomai Imre, aki - tekintve kiterjedt francia ismeretségi körét - bizonyára eredményes munkát fog végezni. Szükséges volna azonban, hogy a társaság eddigi havi 20 000 frankos budget-jét jelentősen felemeljék, 5 Dokumentumok