Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

segítségünkre volt a Mocsáry-kollégium számára vásárolt könyvek, valamint saját könyveim kiviteli engedélyének megszerzésében. Ugyancsak itt kell megemlékeznem a bukaresti magyar misszióról is, amely Gyallay Domokos vezetésével szintén melegen érdekló'dött minden ügyes-bajos dolgunk iránt. A követségen sokszor megfordultam: megértéssel láttam azt a szinte emberfeletti munkát, amelyet a követség igen kisszámú tisztviselői kara végez, sajnálattal tapasztaltam azonban, hogy kulturális attasé egyáltalán nincs s így a magyar-román kulturális kapcsolatoknak a követségen tulajdonképpen még ma sincs gazdája. Remélhető azonban, hogy ezen a téren rövidesen komoly változás fog beállni: mindenesetre kívánatos lenne, ha a Dunai Ügyosztály a Külügyminisztérium kulturális szolgálatának a dunai országokban való sürgős kiépítését szorgalmazná. 4. Bár bukaresti „félhivatalos" programunk is rendkívül zsúfolt volt, igyekeztem alkalmat találni saját tudományos kapcsolataimnak továbbfejlesztésére is. Több ízben tárgyaltam Rosetti professzorral, a jeles romanistával, aki jelenleg a bukaresti egyetem rektora és a Királyi Alapítványok nevű könyvkiadóvállalat igazgatója. Igen részletesen érdeklődött a mai magyar tudományos élet iránt, megelégedéssel nyilatkozott legutóbb Bukarestben járt ösztöndíjasunkról, Herczeg Gyuláról, aki egyébként volt tanítványom, s most a bukaresti Nyelvészeti Körben tartott nagysikerű előadást s ismét felvetette azt a gondolatot, hogy hajlandó lenne magyar tudósoknak román vonatkozású tanulmányait, szövegkiadásait stb. kézhez segíteni. Több ilyen konkrét tervről tárgyaltunk, így T. Corbea XVII. századi brassói román szerző szótárának és zsoltárfordításának kiadásáról. Igen értékes volt számomra V. Papacostea professzornál, a Balkáni Intézet igazgatójánál tett látogatásom is: Papacostea átnyújtotta legfontosabb kiadványaikat, köztük a „Balcania" c. folyóirat teljes sorozatát s felkért a folyóiratban való közreműködésre. Tárgyaltam C. Jiga professzorral, a bukaresti bizantinológussal, S. Simonescu iasi-i irodalomtörténésszel, Perpessiciusszal, a jeles kritikussal s Eminescu összes műveinek kiadójával, P. P. Panaitescuval, A. Oteteaval (kiváló történészek) s több ízben dolgoztam a bukaresti Román Akadémia könyvtárában, ahol szintén rendkívül barátságosan fogadtak, bemutattak Nistornak, a könyvtár igazgatójának stb. Tudományos kapcsolataim továbbépítésében igen sokat köszönhetek Avram Tódor, májusban Budapesten járt professzornak, aki a magyar ügynek Romániában egyik leglelkesebb szószólója (legutóbb Mikszáth „A szelistyei asszonyok" c. regényét fordította románra): mint az Akadémia Könyvtárának tisztviselője, állandóan támogatott munkánkban, nemcsak engem, hanem Bukarestben tartózkodó ösztöndíjasainkat is. 5. Külön meg kell emlékeznem Ion Chinezunál tett látogatásomról. Chinezu a kolozsvári egyetemen a magyar irodalom magántanára, az újabb erdélyi magyar irodalomról írott műve oly kiváló, hogy e téren mindmáig a legjobb kézikönyvnek számít. Tökéletesen beszél magyarul, Beöthy és Riedl tanítványa volt a budapesti egyetemen. A II. világháború idején budapesti konzul volt, majd visszatért a központi külügyminisztériumi szolgálatba s jelenleg a vatikáni osztály vezetője. Chinezu igen komoly és súlyos egyéniség, magyar kérdésekben jóformán minden honfitársánál jobban tájé-