Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)
KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL
A hivatalos francia nyelvű, dékáni aláírással ellátott meghívások, amelyekre a Kultuszminisztérium illetékes ügyosztálya megadta a hozzájárulását, át lettek nyújtva a bukaresti Román-Magyar Társaság főtitkárának, aki tudomásunk szerint azt kézbesítette is. A román tudósok különböző okokból a meghívásokat nem tudták elfogadni, és tudomásunk szerint nem is válaszoltak rá. V. A Győrffy-kollégium igazgatójával, dr. Kardos Lászlóval történt megállapodás alapján, hivatalos meghívókat vittünk le Bukarestbe a román haladó ifjúság vezetőségének. A meghívókban benne volt, hogy a GyőrfTy-kollégium egy évre vendégül lát két román diákot (lehetőleg egy regátit és egy erdélyit) és a Magyar-Román Társaság biztosítja egyetemi tanulmányaik ingyenességét. A meghívások, bőven kommentálva, megjelentek a román sajtóban, a bukaresti rádió két adásában is bemondta, kiemelve jelentőségüket, mint a magyar-román barátság újabb állomásait. Valószínűleg a nehéz gazdasági és politikai helyzet miatt, a román diákok nem éltek a meghívásokkal, csak távirat útján mondtak érte köszönetet. VI. A romániai gyermeknyaraltatásról a Magyar-Román Társaság 1946 februárjában kapott hivatalos átiratot a bukaresti Társaságtól. Mivel 1500 gyerek nyaraltatásának megszervezéséhez a Magyar-Román Társaságnak nem állt rendelkezésére megfelelő apparátus, az ügy technikai részének lebonyolítására igénybe vette a Nemzeti Segély és a Székesfőváros szociális ügyosztályának segítségét. Az ügy lebonyolításából a Magyar-Román Társaság vállalta a gyerekek összeírását és a kísérők útleveleinek kijárását. VII. 1946. február 21-én a Győrífy István Kollégium dísztermében nagyszámú hallgatóság előtt Darvas József előadást tartott a magyar-román barátságról. Az ankéton elnökölt: Hajnal István professzor, a bölcsészeti kar dékánja. Jelen voltak a budapesti román missziónak a tagjai is, Tite és Moldován konzulokkal az élen. Darvas József ismertette előadásában azokat az okokat, amelyek a múltban a két népet elválasztották egymástól. Történeti visszapillantásában rámutatott a magyar és román nép szociális harcaira és kiemelte azokat a rokon vonásokat, amelyek a két nép szabadságharcait oly szorosan összekötik. „Ha a román és magyar nép szabadságharcai nem sikerültek és a két testvérnép sokszor egymás ellen fogott fegyvert (a románság 1848ban hátba támadta a magyar szabadságharcot), ott mindig fel lehet fedezni az idegen osztrák vagy német érdeket. Erdélyben magyar és román jobbágyok együtt harcoltak Dózsa és Rákóczi seregeiben. A román és magyar nép költészete tele van rokon elemekkel. Érdekeink, igazi törekvéseink csak egyek lehetnek. De nem szabad magunkat ábrándokba ringatni. A román és magyar nép kibékülésének még rengeteg akadálya van. A begyökeresedett sovinizmus, az alattomos reakció mindkét részen továbbra is egymásnak akarja ugratni a két népet. Ha a felszabadulás meghozta a két nép számára a békés fejlődés lehetőségeit, ez még nem jelenti azt, hogy tovább nem kell harcolni. Igenis, még nagy és súlyos harcokra fog sor kerülni, míg mindkét nép leszámol a saját uszítóival és megteremtik a békés együttműködés alapfeltételeit. Groza Romániája biztató jel ezen az úton."
