Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

dr. Kosáry Domokos hozzászólásában kifejtette a Duna-medence népei egyenjogúságának és egykorúságának tételét. „Nincs vezető nép és vezetett a Duna-medencében, csak egyforma, egyenjogú kis népek, akiknek meg kell találniuk egymást." Nonn György, a MADISZ főtitkára, az ifjúság nevében szólt hozzá a kérdéshez és mint erdélyi származású is, hitet tett a magyar-román nép barátsága mellett. Szalay Sándor képviselő rámutat a múlt bűneire, mikor többet tudtunk bármelyik távoli népről, mint szomszédainkról. Ennek az állapotnak az új Magyarországon meg kell szűnnie. Szirmai István képviselő, vázolta az erdélyi magyar munkásság és parasztság küzdelmeit a soviniszta Romániában és az összefogást, s testvériséget, amely a magyar és román öntudatos dolgozókat összefűzte. Személyes tapasztalatain keresztül, rámutat arra, hogy a demokráciáért vívott harc egységes és oszthatatlan, Délkelet-Európa bármelyik részén. Zilahy Lajos személyes élményen keresztül közelíti meg a problémát. Beszél a körülményekről, amelyeken keresztül megismerte a román parasztságot és megtanulta szeretni és becsülni a román népet. „Az írókra hárul az a feladat, hogy a népeket öszszebékítsék és a román és magyar írók a múltban is, most is meg fogják tenni kötelességüket." Bölöni György képviselő friss romániai élményeivel egészítette ki az előadást és a hozzászólásokat. Hajnal István professzor zárószavaival végződött az ankét, amelynek részletes beszámolója megjelent az Új Magyarországban, valamint a Szabadságban, Szabad Szóban, Magyar Nemzetben. VIII. A Magyar-Román Társaság február elején rendezte meg az első rádióelőadását. Kodály Zoltán mondott bevezető beszédet, majd Farkas Ferenc, Tite román főkonzul magyar nyelven és Balázs Béla főtitkár román nyelven mondtak bevezetőt. A műsor további részében román nép- és műzenét közvetítettek. Második rádióelőadásában március elején román nép- és mííköltészetből szavalatok hangzottak el, és román zenét közvetítettek. A Magyar-Román Társaság nemrégen beadott egy négy rádióelőadás anyagát magába foglaló irodalmi és zenei műsoranyagot, amely jelenleg a Rádió irodalmi osztályán van, s rövidesen műsorra is kerül. A program úgy van összeállítva, hogy mindenik előadásban egy-egy neves román írót ismertet életrajzzal és fordításokkal. A Magyar-Román Társaság 1945. novemberében húsz román népdallemezt hozott Bukarestből, amely jelenleg is a magyar Rádió egyetlen román zeneanyaga. Tudományos vonalon a Magyar-Román Társaság kapcsolatot létesített és könyvcserét indított meg a Teleki Pál Intézet és román tudományos intézetek (Institutul Balcanic, Institutul Social) között. Szakszervezeti vonalon a Magyar-Román Társaság közvetített a magyar és román pedagógus, orvos, és közalkalmazott szakszervezetek között, propagandaanyagot cseréltek ki és baráti levelezés indult meg, melyekről a román sajtó is (Scinteia, Victoria) beszámolt.