Gönyei Antal: Dokumentumok Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 8. Budapest, 1988)

KÖLCSÖNÖS (BILATERÁLIS) KULTURÁLIS KAPCSOLATAINK EURÓPA ORSZÁGAIVAL ÉS MÁS ORSZÁGOKKAL

Az irat mellékleteként megtalálható a jelzett román nyelvű levél magyar fordítása. KÜM esetleges intézkedése az iratban nem található. A román Földtani Intézet igazgatójához intézett levél az alábbi bekezdéssel fejeződik be: „Mielőtt soraimat befejezném, meg szeretném említeni, hogy ha elhatároztam magam ez ügy kezdeményezésére, ezt nemcsak az új idők szellemében tettem, ami végre népeink megbékülését hozta, hanem visszaemlékeztem arra az időre is, amikor a nagy Murgoci és Mrazec, valamint megboldogult Edesatyám irányítása alatt működő román és magyar geológusok között olyan példás és eredményes volt a közreműködés." 180 Budapest, 1945. december 20. A MAGYAR-ROMÁN TÁRSASÁG MEMORANDUMA MEGALAKULÁSÁRÓL, MUNKÁJÁRÓL ÉS ANYAGI GONDJAIRÓL A Magyar-Román Társaság megalakult 1945. szeptember 21-én a Győrffy István Kollégium dísztermében. A közgyűlésen elnökölt Szekfű Gyula. A következő tisztikart választották meg: elnök Kodály Zoltán, főtitkár Balázs Béla, titkár Szinkovics Márta^ az elnöki tanács tagjai: Szent-Györgyi Albert, Bereczky Albert, Illyés Gyula, Darvas József, Szekfű Gyula, Alföldi András, Hajnal István, Szőnyi István, Domanovszky Sándor, Sántha Kálmán, Weil Emil, Major Tamás, Szálai Sándor, Marosán György, Révai József, Farkas Mihály, Ortutay Gyula. A választmány tagjai, Kosáry Domokos, Lukács Gyula, Csicsery Rónay István, Berky János, Béki Ernő, Hont Ferenc, Haraszti Sándor, Hantos László, Györké János, Tildy Zoltánné, Szabó Zoltán, Hamza D. Ákos, Manyák Ernő, Nonn György, Zakariás G. Sándor, Genthon István, Gergely Sándor, Majláth Jolán, Komáromy Pál, Jusztusz Pál, Erdődy János, Simándi Tamás, Farkas Ferenc és Bisztray Gyula. Beszédet mondtak: Gyöngyösi János („Nagy szükség van ennek a társaságnak a működésére, mely hivatva van a kultúrkapcsolatokat felvenni és a két népet szellemi értelemben egymással megismertetni. A nehézségek, az előítéletek elhárításának egyik fontos feladatát vállalja ez a társaság, amely a mai napon megalakul. A két népnek, amelyet a gyűlölet hulláma elzárt egymástól, mindenekelőtt meg kell ismernie egymást. Meg kell ismernie egymás kultúráját, irodalmát, művészetét, hagyományait, igazi történelmét és ezeken keresztül magának az örök, államfenntartó népnek a lelkületét. Ennek a társaságnak kell tudományosan, a szellem fegyverével kidolgozni és érthetővé tenni a két dunai nép gazdasági egymásrautaltságát és azt a történelmi múltat és földrajzi adottságot, amelyből nyilvánvaló, hogy egymás nélkül a két nép nem élhet. A Társaságnak kívánok erőt az előítéletek leküzdésére, szívósságot és kitartást egy új közfelfogás és kölcsönös megbecsülés kiépítésére."), Szent-Györgyi Albert, Darvas József, Tamási Áron, Kosáry Domokos, Kardos László. Mindannyian kiemelték a Társaság nemzetpolitikai jelentőségét. A megalakulás után a Társaság titkárai teljes